Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Molnár András: Deák Ferenc követté választása 1833-ban / 13–32. o.

24 Ad honorem Johannis Varga bizonytalanság bélyegét ütné, amely ezen testnek méltóságával öszve nem egyeztethető; amit végeztek, hagyják végzésnek, s vigyék az országos ülésbe, ott történjék, ami történik, ha változik is a végzés, nem lesz első példa." A felszólalók többsége a zalai követ álláspontját támogatta, így végül leszavazták Kölcsey indítványát. A kerületi ülés arról is döntött, hogy második helyen az úrbéri, harmadikon pedig az adóügyi munkálatot tárgyalják, és e három, egymással szorosan összefüggő tárgyat összekapcsolva, junctim terjesztik fel királyi jóváhagyásra.

36 A kerületi ülés január 7-i határozatát az országos ülés január 11-én vette tárgyalás alá. Deák Antal ez alkalommal is nyomatékosította, hogy a kereskedelmi tárgyat kívánja első helyen tárgyaltatni, kifejtve, miszerint őt továbbra is a már 1825-ben országosan ismertté vált okok vezérlik, mivel azok még mindig fennállnak, a kereskedelem régi bilincsében nyög, semmi változás nem történt, és nem sikerült érvényt szerezni az elvileg hasznosnak ígérkező törvényeknek sem. „Az sem tökéletes okoskodás — fordult a szabadelvű ellenzékhez — hogy az urbárium nyolc millió adózón segít, mert tudni való, hogy az adózó népnek csak kis része él a földmívelésből, annak számosabb felekezete tápláltatik a kézi munka és a kereskedés által; márpedig ezekre az urbárium kedvezési legkevésbé sem terjesztetnek ki, de kitérjesztetnek a felszabadított kereskedés országos hasznai." Deák Antal a továbbiakban utalt rá, hogy 1826-ban maga az uralkodó is hozzájárult az akkori kereskedelmi munkálat egyes elemeinek felterjesztéséhez; ha pedig ezt tette, most miért ne fogadhatná el az egész felterjesztést, annál is inkább, mivel a kereskedelmi operátum tárgyalásához „sok előleges készület szükséges; mely ha nyomban elláttatik, időközben lehet az urbalialéba béereszkedni." (Ilyen előkészületnek említette az örökös tartományokkal való alkukötésről, valamint a harmincadról tanácskozó országgyűlési bizottságok felállítását.) Deák Antal az alábbiakkal zárta felszólalását: „megyéjére nézve, különösen pedig annak adózóit tekintve, azért is legfontosabb tárgy a kereskedési, minthogy fő termesztménye a bor. Míg tehát ennek kereskedése fel nem szabadul, Zalának boldog idei fel nem derülhetnek, azért is — összhangban követutasításával — a commercialis tárgyat kívánja első helyen felvétetni."

37 A január 11-i vitában további huszonkét megye támogatta a kereskedelmi munkálat elsőségét, húszan az urbárium mellett foglaltak állást, a többiek viszont egyelőre hallgattak, mire az elnök elnapolta az ülést, másnapra halasztva a döntő szavazást. A január 12-i országos ülésen a korábban tétovázók mind az úrbéri munkálat 36 KLÖM, i. m. 68-69., 78-81. (Az idézet a 78. oldalról való.) A január 7-i kerületi ülésen a későbbiekben Deák Antal másik indítványát leszavazta a többség, nevezetesen azt, hogy „mivel kereskedésünk kifejlése nem csupán a meüesleges adók, hanem más akadályok által is gátoltatik, nem lehetvén a felírásba mindent elszámlálni, tanácsosabb egy-két specificus kifejezésekre sem szorítani a [statusok] értelmét, hanem inkább a gátoló akadályok közönséges említésével élni". Vö. KLÖM, i. m. 80. 37 Felséges Első Ferenci ausztriai császár, Magyar- és Csehország koronás királyától Posony szabad királyi várossába ]832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett magyar országgyűlésnek jegyzőkönyve. Pozsony, (1832/3.) 1. köt. 58-59.