Levéltári Közlemények, 73. (2002)
Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Tusor Péter: Lippay György egri püspök (1637–1642) jelentése Felső-Magyarország vallási helyzetéről (Archivio Santacroce) / 199–241. o.
206 Forrásközlések Ezért azt véltem alkalmatosabbnak s szükségesnek, hogy saját pásztoraik szánják rá végre magukat és kíséreljenek meg végre törődni e juhaikkal. Kiváltképpen azért, mivel nem olyan régen nyolc vagy tíz település is egyhangú döntéssel, önként a katolikus hit és a római rítus elfogadására ajánlkozott, sőt mi több, néhány más falu már korábban felvette a katolikus hitet. Istápolásukra lenne mód és lennének eszközök. Először is, ha pátriárkájuk skizmából az egyházzal alkotott unióra visszavezethető lenne. 0 a maradék tömeget könnyen, s szinte észrevétlenül egyesíthetné az egyházzal és az igaz vallásra téríthetné. Másodszor, ha e rutének fiai iskolákban és alumnátusokban nevelődnének, tanulnának, soraikból később nem csupán papok, hanem püspökök és pátriárkák is kikerülhetnének. Leginkább persze abban az esetben, ha néhányan közülük Rómában, a keleti rítusú görög kollégiumban folytathatnák tanulmányaikat. 40 Harmadszor arra lenne szükség, hogy a rutének között Szent Bazü uniált szerzetesei számára mihamarébb s tényleg létesüljön egy kolostor és épüljön egy templom. 41 E szerzetesek oktathatnák a népet, kiszolgáltathatnák a szentségeket, a sokaságot pedig a hitre vezethetnék és abban megtarthatnák. Ilyen rutén nyelvű és görög rítusú szerzeteseket a szomszédos lengyelektől nem lenne nehéz szerezni, kiváltképpen nem az Apostoli Szék tekintélyének latba vetésével, amelynek parancsára és az iránta való engedelmességnek köszönhetően e szerzeteseket be lehetne hozni az országba. Negyedszer a rutének áttérítésének és nevelésének nem csekély javára válna katolikus földesuraik befolyása és hatalma, leginkább Homonnay gróf úré 42 az ifjabbik Rákóczyé 4 ! és néhány másé. 44 Harmadszor. Az egri egyházmegyében eretnekek: lutheránusok és kálvinisták is élnek. Arányuk, számuk, ráadásul hatalmuk messze a legnagyobb, mivel az eretnekség kevés kivételtől eltekintve szinte a teljes nemességet megfertőzte. A közhatalmat pedig ez szokta gyakorolni: a vármegyékben mindent irányítása alatt tart. Mindazonáltal a főurak három vagy négy kivételével a katolikus hitet követik. A városok a lutheránus szektát vallják magukénak. Mindenekelőtt pedig azon öt sza40 L. jelen közlemény 5. fejezetét. 41 L. jelen közlemény 5. fejezetét. 42 gróf Homonnai Drugeth János ( 1645) 1626-tól Ung, 1631-től Zemplén vármegyék főispánja, 1636-tól országbíró 43 felsővadászi gróf Rákóczi László ( 1664) 1636-tól Sáros vármegye főispánja 44 A második pont tartalmi kivonata a szakirodalomban: „2. A skizmatikusok számát 100 ezerre tette a püspök. Ezek oroszul, szlovákul vagy ószlávul («in lingua illirica») beszélnek, s a Kárpátok hegyeit lakják, valamint Erdély és Moldva határát. Valamennyien jobbágyok, parasztok és mezőgazdasággal, vagy pedig állattenyésztéssel foglalkoznak. A munkácsi várban pátriárkájuk van. Ott a bazilita szerzeteseknek is van kolostoruk, s 4-5 falu «dotatió»-ja az övék. A latin nyelvet csak tökéletlenül ismerik, mert a többség a cirill írásban és olvasásban járatos. A rutének a görög rítust követik és az ószláv nyelvet használják. Felveti a püspök, pátriárkájuk megnyerésének a lehetőségét, melynek a révén a hívek is megtérnének. Helyes lenne, ha rutén fiatalok Rómában a Collegium Graecumban tanulhatnának." SUGÁR I.: i. m., 315.
