Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Tusor Péter: Lippay György egri püspök (1637–1642) jelentése Felső-Magyarország vallási helyzetéről (Archivio Santacroce) / 199–241. o.

Tusor Péter: Lippay György egri püspök jelentése 207 bad királyi város,

45 amely jószerével csak a német nyelvet használja és az összes katolikus papot, plébánost kitiltotta területéről (Kassa kivételével, ahol a jezsuitáknak kápolnájuk és rezidenciájuk van).

46 De a többi civitás is olyannyira veszettül eretnek, hogy a katolikusok közül még polgárai sorába sem enged be senkit. A magyar nemesség a köznéppel együtt csaknem teljes egészében a kálvinizmus híve. Ott van még azután a hét hajdúváros. Lakóinak száma tizenkétezer fegyveresre rág, mindnyájan Kálvin követői, egy részük azonban a váradi püspökség területén lakik.

47 S ezek az eretnek nemesek az egész országban a lutheránus és kálvinista tévelygés fő mozgatói, életben tartói. Az országgyűlésen roppant erőfeszítések és hathatós ármánykodások közepette, valamint sokaságuk révén a katolikus vallással, az egyházi szabadsággal szembehelyezkednek; jószerével az ő akaratuktól függ mindaz, amit az egész ország gyűlésein, diétáin eldöntenek, majd törvénybe iktatnak.

48 E köznemesek azok, akiknek lehetőségük, mi több képességük van arra, hogy fegyverre kelve és belháborút kirobbantva a törökök és az erdélyiek segítségével a katolikus vallás ellen harcoljanak, amint annak megtörténtét az elmúlt bethleni időkben saját bőrünkön nem egyszer megtapasztalhattunk. Erdély tudniillik közel van hozzájuk, amelynek hatalmas eretnek fejedelme a vallás úgymond miként ők maguk fennen hangoztatják megvédelmezése érdekében alkalomadtán könnyedén s a legkészségesebben akár tizenötezer fegyverest is a rendelkezésükre tud bocsátani. Közöttük laknak a már említett hajdúk is, akik tizenkétezren lehetnek, maga a nemesség pedig, továbbá néhány báró őket széles karéjban övezve élvezi vagyonát és hatalmát. Sárostól egészen Szatmár vármegyéig terjedő, közel ötven német mérföld hosszúságú területüket Felső-Magyarországnak nevezik. Hogyha e nemeseket és hajdúkat el lehetne vezetni a katolikus vallásra, egész Magyarország az ősi katolikus hitre térhetne, sőt semmi kétségünk sem lehet afelől, hogy áttérésükkel ez már meg is történt. Leginkább akkor lehetne megnyerni őket, ha Ungváron nemesi konviktus létesülne, ahol fiaik a jezsuiták iskoláiban ingyen tanulnának és nevelődnének, majd ezáltal a katolikus hitre térnének. A magyarok tudniillik igen szeretik a különféle tudományokat, és semmi más nem ragadja meg őket annyira, mint az ilyesfajta 45 A felső-magyarországi városszövetség (Kassa, Lőcse, Eperjes, Bártfa, Kisszeben) történetének monografikus feldolgozása, illetve annak összefoglalója: H, NÉMETH ISTVÁN: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16-17. századi Magyarországon (A felső-magyarországi városszövetség története)., Bp., 2001. (Bölcsészdoktori [PhD] értekezés tézisei.). 46 Az 1631-ben létrehozott rezidencia és az ún. királyi kápolna. WICK BÉLA: A jezsuita rend története Kassán. Pozsony, 1931. (Klny. a Katholikus Lelkipásztor című folyóiratból.)!3-15.; POLGÁR L: i. m., 47-50. 47 RÁCZ ISTVÁN a hajdúság lélekszámát a 17. század derekán 100 000-re teszi, ami a fenti adattal öszszevetve is túlzásnak látszik. (A hajdúk a XVII. században. Debrecen, 1969. 31.) 4S A diéták vallásügyére: ZSILINSZKY MIHÁLY: A magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásai 1-1V. Bp., 1881-1897. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai.); TATJÁNA GUSSAROVA: A vallási kérdések vitáinak légköre a magyar országgyűléseken a 17. század első felében. R. Várkonyi Ágnes Emlékkönyv i. m., 309-319.