Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Tusor Péter: Lippay György egri püspök (1637–1642) jelentése Felső-Magyarország vallási helyzetéről (Archivio Santacroce) / 199–241. o.

Tusor Péter: Lippay György egri püspök jelentése 205 le egészen a moldvai és erdélyi határig.

32 Számuk majdnem a százezer lélekhez közelít, a görögök szakadár hitét követik, a szlavóntól avagy illírtől nem nagyon különböző, sőt azzal közel azonos rutén nyelvet használják. Műveletlen, egyszerű nép, mindnyájan parasztok, falusiak. A betűvetésben jószerével senki sem jártas közülük, a fegyverforgatásban is csak kevesen, szinte kivétel nélkül mindnyájan földműveléssel és állattartással foglalkoznak. Skizmatikus pátriárkájuk

33 Magyarországon, az erdélyi fejedelem

34 mint magyar főúr tulajdonában álló munkácsi vár mellett székel. Ugyanott található Szent Bazü szakadár szerzeteseinek kolostora

35

, amelynek megélhetését három vagy négy település kellően biztosítja. Ez a pátriárka, bár az erdélyi fejedelem

36 mindenféle ármánykodással, falvainak, birtokainak elvételével a kálvinizmus felvételére akarta kényszeríteni, megmaradt vallásában. Igaz, akadnak olyan települések is, amelyek már az eretnekségre tértek és beengedték a prédikátorokat. A rutének között számos görög rítusa egyházi, pap működik, akiket batykóknak

37 neveznek, ám műveletlenek: a latin nyelvben teljességgel járatlanok, alig tudnak írni, leginkább csak a cirill betűket ismerik, a köznéptől nem különböznek sem életmódjukban, sem pedig szokásaikban. Eleddig e ruténeket, mivel a görög rítust és az illír nyelvet használják, az egri püspökök elsősorban az óriási paphiány miatt a szomszédos lengyel püspök

38 figyelmébe ajánlották. Arra kérték a lengyeleket, hogy amennyiben nekik jobb lehetőségük nyílik felkarolásukra, ne habozzanak segítségükre sietni és viseljék szívükön a vallás, az istentisztelet ügyét. Úgy tűnt azonban, hogy az efféle ajánlás meglehetősen csekély eredményre vezetett, s hogy a lengyelek nem fordítanak akkora gondot és figyelmet az idegen bárányokra, mint a sajátjaikra, kiváltképpen azon dolgokban, amelyek némi pénzt és költséget igényeltek volna. Végül pedig a kínálkozó alkalmat megragadva maguknak kezdték követelni a rutének területeit és arra törekedtek, hogy az őket egri püspök és az ország kárára lelkiekben joghatóságuk alá vessék.

3

^ 32 A ruténekre és az uniós törekvésekre (benne Lippay szerepére): HODINKA ANTAL: A munkácsi görögkatholikits püspökség törénete. Bp., 1910. főként 252-378; HODINKA ANTAL: A munkácsi görög szert, püspökség okmánytára. I: 1458-1715, Ungvár, 191L; MICHAEL LACKÓ: Unió Uzhorodensis Ruthenorum Carpaticorum cum Ecclesia Catholica. Romae, 1955. (Orientalia Christiana Analecta, 143.) 57150. Utóbbi angol nyelvű, némileg bővített, de függelék nélküli változata: The Union of Uhorod. Cleveland-Rome, 1976 (= Slovak Studies VI, Historica 4, Romé 1968). 68-152. 33 Basilius Tarasovich ( 1648), 1633-tól munkácsi ortodox püspök 34 I. Rákóczi György ( 1648) 1630-tól Erdély fejedelme 35 A munkácsi kolostorra: HODINKA A.: A munkácsi görög-katholikus püspökség i. m., 839 (ad indicem).; M. LACKÓ: Unió Uzhorodensis i. m., 13-14. 36 I. Rákóczi György ( 1648) 1630-tól Erdély fejedelme 37 Vö. HODINKA A.: A munkácsi görög-katholikus püspökség i, m., 821 (ad indicem). Számuk pl. az 1660-as évek során a munkácsi uradalomban 26 volt. Magyar Országos Levéltár (= MOL), Magyar Kincstári Levéltárak, Magyar Kamara Archívuma (= MKA), Archívum familiae Rákóczi (E 190), B/4. tétel, n. 13, fol. 57. (40. d.) 38 Minden bizonnyal Methodius Terleckyj chelmi püspök (1629-1649) 39 A lengyel kapcsolatra az egri püspökök szerepének említése nélkül: HODINKA A.: A munkácsi görögkatholikus püspökség i. m., 258-265; HERMANN E.: i. m., 271-272. Joghatósági vitát csupán 1649-ből említ a szakirodalom: M. LACKÓ: Unió Uzhorodensis i. m., 176-177.