Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Molnár András: Deák Ferenc követté választása 1833-ban / 13–32. o.

Molnár András: Deák Ferenc követté választása... 17 Azt, hogy pontosan kik, és milyen indítékból fordultak szembe Zalában Deák Ferenc személyével és liberális reformpolitikájával, — megfelelő források hiányában — egyelőre nem ismerjük. Elképzelhető viszont, hogy a konfliktus kialakulásában közrejátszhattak az ekkortájt kiéleződő generációs ellentétek, mégpedig azáltal, hogy Deák korosztálya is helyet kért a megye közéletében. A fiatalokat kárhoztatta pl. egyik — 1833. október 17-én Séllyey Elekhez írt — levelében az akkor 58 éves Háry Farkas, aki 1794-től volt a vármegye levéltárnoka: „az elszaporodott ifjú urak, ha lehetne, mint a vén kapufát, egyszerre kitaszítanának. (Ifjabbik Kehida is — utalt Deák Ferencre — azt monda restauratiokor [az 183 l-es tisztújítás alkalmával], már vén, ifjú köll helette.)"

8 Deák személyének és közéleti tevékenységének hivatalos megítélésén az ellene indított alattomos rágalomhadjárat semmit sem változtatott. A megye vezetőinek, legtekintélyesebb nemeseinek informális ranglistáján ugyanúgy előkelő helyen, közvetlenül az első alispán után jegyezték fel a nevét a szeptember 15-i kisgyűlés jegyzőkönyvében, mint ahogy az augusztus 6-i közgyűlésen is az elsők között, a másodalispán, valamint bátyja és Séllyey Elek, volt alispán után vették számba a jelenlétét.

9 A zalai ellenzék körében Deák Ferenc elismertsége és tekintélye töretlen lehetett, sőt a közelgő országgyűlési követválasztás előtt már az ő neve is felmerült, mint lehetséges követjelölt. „Kik lesznek a követek?" — kérdezte Séllyeytől 1832. október 18-án írott levelében Bertalan Pál, Zala megye lövői járásának főszolgabírója. „Nem is kétségeskedem, hogy Antal Deák úr legyen egyik, a másik megint talán a K[erka]poly

10 — már úgy is volt. Bezzeg Ferkó Deákot is szeretném ám; be derék stabalis tiszt lesz belőle!"

11 A királyi leiratot, amely 1832. december 16-ára hívta össze Pozsonyba a magyar országgyűlést, az 1832. november 5-én kezdődő közgyűlésen hirdették ki Zala megyében. A meghívó kihirdetése után közfelkiáltással választották meg a megye első országgyűlési követévé Deák Antalt, második követté pedig Zalabéri Horváth János cs. kir. kamarást, első alispánt. Mivel Deák Antal — gyengélkedő egészsége miatt — nem volt jelen a közgyűlésen, tekintettel korábbi érdemeire, Hertelendy Károly másodalispán vezetésével egy tekintélyes megyei vezetőkből álló küldöttség indult azon nyomban Kehidára, hogy értesítse Deák Antalt követté választásáról, és meghívja a tanácskozásra. Az elnöklő főispáni helyettes, Batthyány Imre gróf ezt követően elnapolta az ülést. Miután délután a számos tisztelőjével önkéntesen is kibővült megyei küldöttség megjárta Kehidát, másnap, november 6-án reggel 9 órakor folytatódott a közgyűlés. A másodalispán ekkor előadta, miszerint Deák Antal köszönettel elfogadta ugyan a követséget, azt azonban kikötötte, hogy — tekintettel 8 ZML Séllyey cs. lt. Háry Farkas levele Séllyey Elekhez, Zalaegerszeg, 1833. október 7. 9 ZML kgy. jkv. 1832. augusztus 6. 1., szeptember 15. 1. 10 Kerkapoly István, a tapolcai járás főszolgabírója volt 1830-ban Deák Antal mellett Zala megye második országgyűlési követe. 11 ZML Séllyey cs. lt. Bertalan Pál levele Séllyey Elekhez. Kozmadombja, 1832. október 18.