Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Lakos János: A Magyar Országos Levéltár feladatkörének és szervezeti helyének változásai, 1875–1995 / 101–129. o.

122 Ad honorem Johannis Varga forrásait a Gyűjtemény egy etem címe alatt a többi intézménnyel közösen egy öszszegben tüntették fel. Személyi, szervezeti és pénzügyi vonatkozásban lényegesen, szakmai tekintetben kisebb mértékben szűkült az önállóság. Pl. a Gyűjteményegyetem Tanácsa jelölte miniszteri kinevezésre a tudományos és a közigazgatási tisztviselőket, továbbá a tudományos segédszemélyzet tagjait. A Tanács véleménye alapján hagyta jóvá a miniszter a főigazgató által készített költségvetéseket és zárszámadásokat. A Tanács döntött a levéltár szervezeti és ügyviteli szabályrendelete miniszteri jóváhagyás alá terjesztéséről, vagy pl. az egyes intézmények gyűjtési köre ügyében felmerült vitákról. A miniszter által a levéltártól kért véleményt is a Tanács terjesztette fel. A MOL főigazgatója természetesen hivatalból tagja volt a Tanácsnak, és vétójoggal rendelkezett személyi ügyekben. Az 1934. évi VIII. te. Magyar Nemzeti Múzeumra, változtatta a Gyűjteményegyetem nevét, kisebb-nagyobb tartalmi változásokat is elrendelt, de a MOL főhatósághoz való viszonyán ez nem módosított. A második világháború után az új rendszer az 1949. évi 13. tvr.-rel felszámolta a Magyar Nemzeti Múzeum önkormányzati szervezetét, és önállóvá nyilvánította a tagintézményeket. így lett a MOL 1950. január l-jével, több mint negyedszázad után, ismét önálló, közvetlenül a VKM alá tartozó intézmény. A visszanyert önállóság azonban alig több mint fél évig tartott. A csaknem teljesen államosított és centralizált levél tárügyet megvalósító 1950. évi tvr. a VKM irányítása és az MTA tudományos irányítása alatt álló külön levéltár-irányító szervet, szakhatóságot hozott létre, a Levéltárak Országos Központját (LOK), amely közvetlenül, ún. kézi vezérléssel irányította a MOL-t és a többi államosított levéltárat szakmai és egyéb vonatkozásban egyaránt. A LOK felállításáról szóló 1610— 26/1950. (VIII. 8.) VKM rendelet előírásai alapján az irányítás kiterjedt a személyi, dologi és gazdasági ügyek intézésére is. Az 1956. évi forradalom leverését követően, 1957 áprilisában a LOK mint önálló szakhatóság megszűnt, ül. a Művelődésügyi Minisztérium kebelében Levéltári Osztály (LO) néven, önálló szervezeti egységként működött tovább. 1960 és 1962 között a LO a Levéltári-Múzeumi Főosztály részeként funkcionált, 1962 áprilisában ismét visszanyerte önálló szervezeti egység rangját. Ilyen státusban is egészen 1967. december 31-ig a volt LOK közvetlen irányító hatáskörét érvényesítette a MOL fölött, azzal az eltéréssel, hogy gazdasági ügyeit 1957-től egy külön, a minisztériumnak (LO-nak) alárendelt intézmény, a Levéltárak Gazdasági Hivatala intézte. Intézményünk 1968. január l-jével — az addig területi állami levéltári intézmények tanácsokhoz telepítésével egy időben — lett ismét önálló mind szakmai, mind gazdasági tekintetben. Időközben, 1952 legvége és 1955 között komoly viták zajlottak szakmai és államigazgatási körökben a levéltárügy tárca-hovatartozásának kérdésében. A kérdés akkor került napirendre, amikor az éppen aktuális minisztérium-átszervezések