Levéltári Közlemények, 73. (2002)
Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Lakos János: A Magyar Országos Levéltár feladatkörének és szervezeti helyének változásai, 1875–1995 / 101–129. o.
Lakos János: A Magyar Országos Levéltár helye... 123 során a LOK-ot, ül. a levéltári területet a Felsőoktatási Minisztériumhoz tették át, és ez a tárca rögtön szabadulni is kívánt tőle. A LOK ebben a helyzetben, 1953 elején a szocialista tábor országaiban alkalmazott megoldások valamelyikét, vagyis a Minisztertanácshoz, ill. a Belügyminisztériumhoz való tartozást vélte elfogadhatónak, sőt minden tőle telhetőt megmozgatott azért, hogy a váltás végbe is menjen, hiszen az oktatásügyi és a felsőoktatási tárcánál is profilidegen volt a levéltárügy. Eleinte a Belügyminisztérium főhatósága mellett érvelt, és igyekezett kivédeni az MTA alá rendelésre a Minisztertanács Titkársága részéről megnyilvánuló szándékokat. Később, azt követően, hogy a tanácsok felügyelete egy 1953. júliusi kormányhatározat nyomán a belügytől a Minisztertanácshoz került át, a LOK már az utóbbihoz tartozást ítélte célszerűbbnek. Új álláspontjának indoklásául felhozta, hogy: a levéltárak szinte az összes főhatóság és a tanácsok iratait is átveszik, és sokrétű feladataik miatt nem illeszthetőek be egy tárca profiljába. A döntés azonban késett, s eközben 1954-ben — a tanácsok szerepének növelését elhatározó politikai határozat jegyében — ismét a Minisztertanács Titkársága részéről — felmerült nemcsak a területi levéltárak, hanem a MOL tanácsi irányítás alá helyezésének ötlete is. A LOK 1954 augusztusában új elképzelést alakított ki azon az elvi alapon, hogy az iratkezelés ügye és a levéltári tevékenység szervesen összetartozik. Ezért szerinte akár a belügyi tárcához, akár a Minisztertanácshoz tartozhatnak a levéltárak, a lényeg az, hogy egy helyre összpontosítsák az általános iratkezelés és a titkos iratkezelés irányítását (előbbivel a Minisztertanács, utóbbival a Belügyminisztérium foglalkozott akkor), és ennek a főhatóságnak kell átvennie a levéltárügyet is. Ha viszont nem hajtják végre a kétféle iratkezelés irányításának összevonását, akkor oda kell kapcsolni a levéltárakat, ahol az általános iratkezelés ügyeit intézik. Végül, további nehéz egyeztetések után, eldőlt, hogy a Minisztertanács felügyelete alá helyezik a LOK-ot és vele az egész levéltárügyet. Semmi másról, csak erről rendelkezett az 1955. évi 32. tvr. (Szó szerint: „a Levéltárak Országos Központja felett a felügyeletet, valamint az addigi jogszabályok szerint az oktatásügyi miniszternek a levéltárüggyel kapcsolatos jogkörét a Minisztertanács gyakorolja.") így lett 1956. január l-jével a MOL felügyeleti szerve a Minisztertanács. Ez az elvileg ideálisnak is minősíthető állapot, hogy ti. nem egy tárca, hanem a tárcákat összefogó, a közigazgatás csúcsát képező kormányszerv a levéltári főhatóság, alig tartott tovább egy évnél. A Minisztertanács közvetlen irányítása alatti szervek számának csökkentésére irányuló törekvés eredményeképpen az 1957. évi 27. tvr. 1957. április 21-i hatállyal kimondta, hogy „a levéltárügy irányítása a művelődésügyi miniszter feladata."(Ez a tvr. tagolta be a LOK-ot Levéltári Osztály néven a Művelődésügyi Minisztérium szervezetébe.) 54 54 A LOK minisztertanácsi felügyelet alá kerülésének dokumentumait 1. MOL XIX-1-18 -1953 - Biz. 6., 1954 - Biz. 20., 44., 1955 - Biz.l.
