Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Lakos János: A Magyar Országos Levéltár feladatkörének és szervezeti helyének változásai, 1875–1995 / 101–129. o.

Lakos János: A Magyar Országos Levéltár helye... 121 delkezéseik felett. Az új levéltári törvény, az 1995. évi LXVI. törvény immá- a polgári, jogállami viszonyok között lényegében a korábbi elveken szabályozta újra egyebek mellett a MOL feladatkörét, természetesen részleteiben továbbfejlesztve azokat. Főhatóság, szervezeti viszony más levéltárakhoz A MOL 1919-ig a Belügyminisztérium, a tanácsköztársaság idején 1919. júniustól a Közoktatásügyi Népbiztosság, majd a tanácsköztársaság bukása után, augusztus 8-tól ismét a Belügyminisztérium, 1922 nyarától pedig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) főhatósága alatt állt a tárca 1951. május 19-én bekövetkezett megszűnéséig. Ezt követően a VKM különböző nevű jogutódjaihoz tartozott (kevesebb mint öt év alatt három tárcához: a Közoktatásügyi Minisztériumhoz, 1952 decemberétől a Felsőoktatási Minisztériumhoz, 1953 júliusától az Oktatásügyi Minisztériumhoz). 1956. január l-jétől a Minisztertanács, 1957. január l-jétől a Művelődésügyi Minisztérium volt a főhatósága. A további változások közös vonása: az intézmény mindig ahhoz a tárcához tartozott, amelyik a kultúrát és oktatást együtt vagy csak a kultúrát felügyelte (1974 júniusától a Kulturális Minisztériumhoz, 1980 júniusától a Művelődési Minisztériumhoz, 1990 nyarától a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztériumhoz). A főhatóság-változások közül a tanácsköztársaság alatti tárcaváltást az intézmény történettudományi kutatóintézetté alakításának szándéka vezérelte, gyakorlati jelentősége azonban ennek nem volt, mert az akkori rezsimnek nem maradt ideje célja megvalósítására. Az 1922. évi VKM alá helyezés Klebelsberg Kuno (akkor még) belügyminiszter kifejezett kívánságára történt, aki oda valónak ítélte a MOL-t, ahova a többi tudományos intézmény is tartozott. Ez kétségtelenül nagy horderejű változást jelentett a MOL számára, noha — mint az előző fejezetben már tárgyaltuk a kérdést — a hozzá fűzött várakozások csak részben teljesültek. A három évtizeden át tartó VKM főhatóság időszaka három részre osztható. A MOL 1922 augusztus végéig — ugyanúgy mint a belügyi felügyelet idején — még a minisztérium közvetlen intézményeként, önállóan működött, és ennek megfelelően az állami költségvetés illető tárcafejezetében külön címként nevesítve határozták meg a rendelkezésére álló pénzeszközöket. Ezután viszont — a Magyar Nemzeti Múzeum közös címébe foglalt Országos Széchényi Könyvtárral, érem- és régiségtárral, állattárral, növénytárral, ásvány- és őslény tárral, néprajziak tárával, az Országos Magyar Szépművészeti Múzeummal és az Országos Magyar Iparművészeti Múzeummal együtt — betagolódott az 1922. évi XIX. tc-vel létrehozott, bizonyos önkormányzati jogokkal felruházott Országos Magyar Gyűjteményegyetem szervezetébe, ami azt jelentette, hogy ezentúl csak a Gyűjteményegyetemen keresztül, áttételesen kapcsolódott főhatóságához. Természetesen ezzel elveszítette költségvetési önállóságát is: a VKM költségvetési fejezetében a továbbiakban külön címként már nem szerepelt a levéltár, költségvetési