Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Lakos János: A Magyar Országos Levéltár feladatkörének és szervezeti helyének változásai, 1875–1995 / 101–129. o.

Lakos János: A Magyar Országos Levéltár helye... 119 készült másolatok országos központi nyilvántartása. Az ÚMKL két speciális feladatot kapott: közre kellett működnie az iratkezelés helyes elveinek és módszereinek kidolgozásában, valamint a művelődésügyi miniszter által vagy egyetértésével kiadott iratkezelési szabályzatok elkészítésében. Az 1969-1971. évi levéltári jogszabályalkotás először definiálta a MOL-t és az UMKL-t, (de a többi levéltárat is) a Janus-arcú jellegnek adekvát módon igazgatási feladatokat is ellátó tudományos intézményként. A megállapított feladatkör a szocialista korszak végéig, sőt még az 1989-1990. évi rendszerváltozás után is fél évtizedig hatályban maradt. A két országos levéltár feladatkörét lényegesen bővebben határozta meg, mint azt a korábbi jogszabályok tették. A szakirodalomban általános vélemény szerint az akkori szabályozás legfontosabb elemének, újdonságának azt tarthatjuk, hogy a levéltári hatáskört kiterjesztette nemcsak az irattárakban lévő potenciális levéltári anyagra, hanem az iratkezelés egészére. (Érdemes itt megjegyezni, hogy a szocialista magyar levéltárügy e téren nem mindenben másolta le mechanikusan a szovjet példát. Ott ugyanis nem a levéltárakra bízták az irattárak és az iratkezelés felügyeletét, hanem a levéltárakat irányító hatóságokra, a Levéltári Főigazgatóság dekoncentrált szerveire. Sokan vélték és vélik talán ma is, hogy ennek a megoldásnak az átvétele indokolt lett volna!)

52 Elsősorban az ÚMKL-re hárultak ezek a feladatok, a MOL-nak csak a levéltárba valamilyen okból még be nem került 1945, ill. gazdasági szervek esetében az államosítás éve előtti iratokkal akadt — egyre csökkenő mértékű — dolga. Nagy jelentőségű rendelkezés volt az állományvédelmi munkák jogszabályi normává emelése. Hasonlóan, a MOL már korábban is végzett közművelődési munkát és közreműködött a levéltárosképzésben, 1969-től azonban ezt már kötelessége volt megtenni. Később, az 1980-as években az UMKL bekapcsolódott a középfokú levéltári kezelő képzésbe is. Újdonságot jelentettek a személyi tulajdonban lévő levéltári anyag védetté nyilvánítására vonatkozó rendelkezések, amelyek elsősorban a MOL teendőit szaporították. A korábbiakhoz képest ugyan bővebb lett a tudományos tevékenység szabályozása, de érdemben a korábbival azonos maradt a feladat. Az UMKL az 1980-as évek elejétől igazgatástörténeti, irattani és módszertani kutatásokat végzett a minisztérium utasítására. Fontos különbség mutatkozott a levéltári feldolgozó munka jellegének minősítésében. A korábbi jogszabályokkal ellentétben az 1969. évi tvr. kimondta a levéltári rendszerezési, rendezési és segédletkészítési munka tudományos igényű végzésének követelményét. Végül szóljunk még néhány korszakokon áthúzódó feladat alakulásáról. Korábban is, 1922-től pedig jogszabályban előírt alapvető teendő volt a kutatás lehe52 Vö. EMBER GYŐZŐ: Levéltári rendeltetés — levéltári hivatás. LK, 40. (1969) 11.