Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Lakos János: A Magyar Országos Levéltár feladatkörének és szervezeti helyének változásai, 1875–1995 / 101–129. o.

LAKOS JÁNOS A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR FELADATKÖRÉNEK ÉS SZERVEZETI HELYÉNEK VÁLTOZÁSAI 1875-1995 THE CHANGES OF THE FUNCTION AND ORGANISATIONAL PLACE OF THE NATIONAL ARCHIVES OF HUNGARY 1875-1995. The National Archives of Hungary, founded in 1875, has gone through significant changes during its history. The institution established as an executive office not long after its foundation, owing to its highly qualified staff, became a scientific institution where the administrative character was gradually, especially after World War II., overshadowed by the archivál exploratory work and the archivál science. As a result of the establishment of several public and specialised archives its rangé of competence has conünuously changed and it alsó had lo face the constant changes of its superior authority. The Hungárián archivál system, including the place and role of the National Archives of Hungary as well as its relations to other archives has been spccified by a series of laws and other Iegai regulations. Általános vélemény szerint 1874-75-től számíthatjuk a modern Magyar Országos Levéltár (MOL) mint nemzeti levéltár létezését. Abban a kérdésben viszont nincs közmegegyezés, hogy ti. a 19. század második felének közepén a MOL vadonatúj intézményként jött-e létre, vagy pedig egy korábban már létezett, az 1723. évi XLV. törvénycikk (te.) alapján 1756-ban felállított rendi intézmény, a „régi" országos levéltár, az Archívum regni, netán emellett a feudális kori kormányszékek levéltárainak is a folytatásaként? A szakirodalom sokáig nem vizsgálta behatóan ezt a kérdést.

1 Borsa Iván aztán 1954-ben „az új szervezetben 1875 óta működő Országos Levéltár"-ról írt, s ez a megfogalmazás arra enged következtetni, hogy a szerző nem tartotta teljesen újnak intézményünket.

2 Két év múlva vált nyilvánvalóvá, hogy a MOL az Archívum regnit, és csakis ezt a levéltárat tekinti jogelődjének, ugyanis az intézmény 1956 júniusában fennállásának 200. évfordulóját ünnepelte meg. A rendezvényen Ember Győző főigazgató előadásában kijelentette: „A régi országos levéltár volt — és egyedül ő volt — 1875 előtt az a levéltár, amelynek a rendeltetése — természetesen más társadalmi és történeti viszonyok között [...] — alapjában véve az volt, ami az új Országos Levéltáré lett. [...] A régi országos levéltár törzsanyagát [...] az irattári és levéltári proveniencia figyelmen kívül hagyásával úgy alakították ki, hogy különböző irattárakból és levéltárakból kiemelték és egybegyűjtötték az országra vonatkozó fontosnak minősített iratokat. [...] Az országra vonatkozó, országos fontosságú iratok gyűjtő- és őrzőhelye lett az új Országos Levéltár is, minden időbeli, tárgyi és területi korlátozottság nélkül, miként a régi országos levéltár volt."

3 Ember Győző kinyilvánította, hogy a MOL „lényegileg azonosnak tekinti magát az 1874ben formailag megszűnt régi országos levéltárral."

4 1 Hivatkozhatunk pl. a következő tanulmányokra: MISKOLCZY GYULA: Az Országos Levéltár felállítása. Levéltári Közlemények (= LK) 1. (1923) 6-24.; SZABÓ ISTVÁN: A magyar levéltárvédelem kérdése. LK, 9. (1931) 163-165. 2 BORSA IVÁN: A magyar levéltárügy helyzete a Horthy-korszakban és a felszabadulás után. LK, 25. (1954) 15. 3 EMBER GYŐZŐ: A kétszáz éves Országos Levéltár. LK, 27. (1956) 3-4. 4 Uo. Az előadás a továbbiakban áttekinti többek között az Archívum regni és a MOL létrehozásának történetét is. Más fontosabb, az Archívum regni-ről szóló tanulmányok: TAGÁNYI KÁROLY: A régi