Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Lakos János: A Magyar Országos Levéltár feladatkörének és szervezeti helyének változásai, 1875–1995 / 101–129. o.

102 Ad honorem Johcmnis Varga Kosáry Domokos szerint Ember Győző „kellő alap nélkül kísérletet tett a régi Archívum regni és a MOL „egyazon intézményként történő felfogására". Kosáry a MOL-t teljesen új intézménynek tekintette, mégpedig döntően azért, mert „míg az Archivum regni nem az ország egész állami, kormányzati apparátusának, hanem csak a rendi apparátusnak iratanyagát ölelte fel, addig a modern értelemben vett »országos« levéltárnak természet szerint az egész apparátus, tehát a kormányszékek stb. lényegesen jelentősebb iratanyagára is ki kellett terjednie."

5 Ember Győző viszontválasza a '70-es évek közepén jelent meg.

6 Ebben a szerző az eredeti források felhasználásával kifejtette a Kosáry által hiányolt „kellő alap"-ját annak, hogy „miként történt az 1756-ban felállított Archivum regni-nek az átszervezése, az újjászületése." Rámutatott arra a korábban is ismert tényre, hogy a Magyar Tudományos Akadémia mind 1848-ban, mind 1867-ben egy új, a polgári viszonyoknak megfelelő állami központi levéltár felállítását szorgalmazta, majd több országgyűlési határozatot követően az 1872. július 12-i minisztertanács is úgy döntött, hogy a létező levéltárak összevonásával új levéltári intézményt kell szervezni főigazgatóval az élén. Ilyen értelemben foglalt állást a belügyminiszter által 1872 októberében összehívott, neves történészek részvételével megtartott levéltári ankét, amikor javasolta a „magyar királyi államlevéltár" létrehozását. 1873 elején a Belügyminisztériumban el is készült az erről szóló törvényjavaslat tervezete,

7 aminek benyújtására azonban — elsősorban az államháztartás kedvezőtlen helyzete miatt — nem került sor. A kormány halasztotta, majd gyakorlatilag levette a napirendről az új levéltár létesítésének ügyét, végül más, törvény meghozatala nélküli, közigazgatási úton is végrehajtható megoldással élt. Hangsúlyozni kell, hogy egyrészt új központi állami levéltári intézmény felállítását akkoriban is kizárólag törvény rendelhette el, másrészt viszont az 1723. évi XLV. te. végül is biztosította a szükséges jogi hátteret ahhoz, hogy az ország összes köziratát, úgymint az országgyűlési, a közigazgatási és a bírósági iratokat, bárkinél is legyenek azok (beleértve tehát az uralkodó volt magyarországi végrehajtó kormányszerveinek levéltárait is), az Archivum regni-ben vonják össze. Tudjuk, hogy a nemsokára az intézmény élére került Pauler Gyula az 1723. évi te. előírásainak is eleget kívánt tenni a szervezés során,

8 Ember Győző pedig a MOL alaptörvényének is ezt tekintette.

9 Országos Levéltár. Bp., 1897.; BOTTLÓ BÉLA: Az Archivum Regni megalakulása. LK, 28. (1958) 61-82.; UŐ: Az Archivum Regni első évtizede. LK, 32. (1961) 57-81.; VERES MIKLÓS: Az Archivum Regni története 1765-1874. LK, 38. (1967) 31-67. Utóbbi munka a MOL-t „újjáalakított", ill. „újjászervezett" levéltárnak nevezi. 59. 5 KOSÁRY DOMOKOS: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. 1.1. Általános rész I—II. Bp., 1970. 146. 6 EMBER GYŐZŐ: Az Országos Levéltár száz éve 1874-1974. LK, 46. (1975) 13-47. — a témára 1. 13-19. 7 Közli: VERES M.: i. m. melléklete. Eredetije: Magyar Országos Levéltár (= MOL) K 148 - 1874 - Il/a - 3088. 8 MISKOLCZY GY.: i. m. 21. 9 EMBER GY.: A kétszáz éves, i. m. 16.