Levéltári Közlemények, 73. (2002)

Levéltári Közlemények, 73. (2002) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Tusor Péter: Lippay György egri püspök (1637–1642) jelentése Felső-Magyarország vallási helyzetéről (Archivio Santacroce) / 199–241. o.

TUSOR PÉTER LIPPAY GYÖRGY EGRI PÜSPÖK (1637-1642) JELENTÉSE FELSŐMAGYARORSZÁG VALLÁSI HELYZETÉRŐL* (Archivio Santacroce) The Report of György Lippay, Bishop of Eger (1637-1642), on the state of religious life in Upper Hungary. The recent announcement presents the critical edition of the earliest ad limina report issued by the Episcopate of Eger around 1641-42. The report provides the Holy See with detailed information on the chances and problems of the organisalion of the Hungárián Catholic community. Among other matters it deals with the pastorate of Catholic people, analyses the possibility of a fusion with the Eastern Orthodox community, details the possible melhods of converting Protestants realising the limited advantages of forced conversion. The Bishop of Eger cxpects Catholicism to become the majority religion through the establishment of a complex institutional system. For this purpose he wants to enlargc the Jesuit College of Ungvár (Uzhorod) by adding a seminary and a boarding-house for young laic nobles. According to his plans the recniitment of young pastors could have been the task of this institution, while the reinforcement of the clerical elité should have been ensured by a seminary for 20 students attached to the University of Vienna. However, the Holy See did not provide financial support for the establishment of this network of institutions, thus only the Vienna seminary could start its work at the time while the other institutions were founded in Kassa (Kosice) decades later. Bevezetés A kora újkori pápai centralizáció a hagyományos egyházszervezet által felügyelt területek viszonyairól rendszeres és hivatalos formában a relationes status diocesis nyújtotta információk alapján alkothatott magának képet: dönthetett a szükséges változtatásokról, esetleges közreműködéséről. Az ad limina jelentések a modem történelemtudomány számára is használható információkat tartalmaznak. Többé-kevésbé azonos szempontrendszer szerint, rendszeresen és évszázadokon átívelő perspektívában nyújtanak adatokat egy adott régió vallási, művelődési, demográfiai stb. viszonyairól.

1 Jelentőségüket a kiterjedt nemzetközi kutatás mellett a magyar történetírás is felismerte. Néhány fontosabb jelentés már a 19. század végén napvilágot látott.

2 * Legutóbbi római kutatásaimat a Faludi Ferenc Akadémia ösztöndíja, valamint a Római Magyar Akadémia támogatta. Közleményem OTKA posztdoktori programom (D-38481) keretében készült. 1 Az ad limina látogatások alkalmával benyújtott püspöki jelentések diplomatikája az idevágó teljes szakirodalom felsorolásával: VICENTE CÁRCEL ORTÍ: Estudio histórico-jurídico sobre la visita ad limina Apostolorum. Relaciones sobre el estado de las diocesis Valencianas /-///. Ed. MILAGROS CÁRCEL ORTÍ-VICENTE CÁRCEL ORTÍ. Valencia, 1989. 1. 21-212. Egy másik, szintén mintaszerű publikáció: Le diocesi suburbicarie nelle „visitae ad limina" deli'Archivio Segreto Vaticano. Ed. MARIA CHIABÖ-CONCETTA RANIERI-LUCIANA ROBERTI. Roma, 1988. (Collectanea Archivi Vaticani, 22.). — A missziós területekről talán még nagyobb súllyal estek latba a különféle vizitációs beszámolók. Pl.: BORSA IVÁN-TÓTH ISTVÁN GYÖRGY: Benlich Máté belgrádi püspök jelentése a török hódoltság katolikusairól 1651-1658. Levéltári Közlemények (= LK), 50. (1989) 83-142. 2 Néhány fontosabb munka: TELGÁRTI LIPÓT: Informatio Georgii Szeleptsényi Primatis Hungáriáé Archi-Eppi Strigonicnsis Romano Pontifici data de periculoso Statu Religionis Catholicae in Hungária circa Anniim MDCLXXXIV. Magyar Sión, 6. (1868) 522-527., 597-604., 680-683., 760-763., 843-845., 921-923. HODINKA ANTAL: Tanulmányok a bosnyák-djakovári püspökig történetéből. Bp., 1898. 103114. (Értekezések a Történeti Tudományok Köréből 17/3.). HUSZÁR KÁROLY: A Visitatio Liminum. Hittudományi Folyóirat, 15. (1904) 480-539 és 696-752.