Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Sunkó Attila: A curia militaris működésének nyomai a kora újkori Magyarországon és az Erdélyi Fejedelemségben / 3–64. o.

8 Közlemények kezdték a kezükön lévő várak — Diód, Léta, Fogaras — ostromát, kijelentette, becsülete nem engedi, hogy Fogaras ostrománál régi fegyvertársa, Maylád István ellen harcoljon. A király Fráter Györggyel, Eszéky János pécsi püspökkel és Batthyány Orbánnal becsületbíróságot hívott össze, és ennek döntése megengedte Török Bálintnak a Maylád elleni fellépést becsületének sérelme nélkül.^

8 A Horváth Mihály által közölteket kénytelenek vagyunk komoly fenntartással fogadni, mivel az általa megadott és más vonatkozó forráshelyeken

39 az eset leírása nem található meg. Mindenesetre a leírásból kivehető a király személyes bíráskodása, valamint a bíróság — az ismert többi esettől eltérő — megnevezése és összetétele. A curia militaris Mohács utáni működésére vonatkozó források szegényessége, töredékessége húzza alá az egyetlen viszonylag teljesnek mondható forráscsoport, Justh Menyhért becsületperének, illetve pereinek fokozott jelentőségét. E kiemelkedő jelentőség, valamint az ügyben felmerülő meglehetősen bonyolult jogi és személyi viszonyok miatt célszerű az egymással összefüggő három pert külön-külön, az indokoltnak tűnőnél talán kissé részletesebben is ismertetni. A Justh család pere a Zabláthyak ellen A Zabláthyak és a Justhok közti viszálykodás mintegy másfél évtizedes múltra tekinthet vissza. A később kiterebélyesedő ügy első mozzanata az lehetett, hogy 1512. szeptember 20-án Justh András, a becsületügy felpereseként ismert Menyhért apja a turóci konvent előtt tiltakozott a szomszédsági és más jogon is őt illető bizonyos Turóc és Liptó megyei birtokrészek Zábláti György részére történő elidegenítése ellen, amire komoréi Komorowski János és fiai tettek kísérletet. Válaszlépésként a Zabláthyak és Komorowskiak szerződést kötöttek Justh András birtokainak, valamint Blatnica megszerzésére, mire a következő esztendők (1513-1514) folyamán több ízben megismételte az eltiltást. Fordulat akkor állt be az ügyben, midőn 1515. augusztus l-jén Solnai Baran Mihály továbbzálogosította a Justh Andrástól zálogolt Sámbokrét birtokrészt Zabláthy Lőrincnek és fiainak, Györgynek, Jeromosnak és Mátyásnak. A birtok visszaváltását nyolc esztendő elteltével kísérelte meg Justh András fia, Menyhért. Hiába tette le azonban a zálogösszeget a turóci konvent asztalára, Zabláthy György nem vette azt át és a birtokot sem adta vissza, mire Justh Menyhért tiltakozására 1525. szeptember 27-én a király, az 1523. évi budai országgyűlés zálogbirtokos perekre vonatkozó végzése értelmében az idézés átvételétől számított 15. napra a királyi személyes jelenlét elé idézte őt.

40 38 „A király evégett Fráter Györgygyei, Eszéky János pécsi püspökkel és Batthyány Orbánnal tartott becsületszéket. [S. A.] Eszéky hallgatott, s a más két tanácsos akként vélekedett, hogy azt Török becsületének legkisebb csorbulása nélkül megteheti. A királynak is ez lévén véleménye: <Torök Bálint uram — úgy monda, hozzá fordulván — tegye meg tehát kegyelmed, a mit tehet, megszolgálom kegyelmednek, mint tőlem csak kitelhetik.>" HORVÁTH MIHÁLY: Utyeszenich Fráter György (Martinuzzi bíbornak) élete. Bp., 1882. 103. Az esetet Horváth Mihály műve alapján ismerteti: Enyingi Török Bálint. A bevezetést írta és a forrásokat közzéteszi: BESSENYEI JÓZSEF. Bp„ 1994. XXIII. 39 Nagybátyjának, Statilius Jánosnak Verancsics Antal. 1540. június 24. VERANCSICS ANTAL összes munkái. Közli: SZÁLAY LÁSZLÓ. VI. Vegyes levelek. 1538-1549. Pest, 1860. (Monumenta Hungária Historica, IX.) 104-108. História eritica Regum Hungáriáé stirpis Austriacae. Exfide domesticorum et externorum seriptorum concinnata a STEPHANO KATONA. Tomulus I. Ordine XX. Gyulafehérvár, 1794. 1360. 4(1 A Justh család levéltára. 1274-1525. Közzéteszi: BORSA IVÁN. Bp., 1991. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok, 20.) 1512. szeptember 20. no. 678. 249., 1512. december 20. No. 680.,