Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Sunkó Attila: A curia militaris működésének nyomai a kora újkori Magyarországon és az Erdélyi Fejedelemségben / 3–64. o.

Sunkó Attila: A Curia Militaris működésének nyomai... 33 szükség esetén nem a hadiszékre, hanem — amint azt a criminális causák esetében a földesúr konkrétan megnevezte — a németújvári Batthyány-úriszékre lehetett apellálni."

155 Ez a rendszer vélhetően a földesúri magánhadsereg részét képező udvari sereg tagjai feletti bíráskodást is magában foglalta.

156 Bár az Erdélyi Fejedelemség történetének kései szakaszából, 1679-ből származó forrás tanúskodik arról, hogy az „udvari szék", mint az udvari gyalogok felett illetékes jogi fórum az udvari hadnagy vezetésével működött, ám a két forrás keletkezése között eltelt kis híján száz esztendő, valamint az adatok töredékessége óvatosságra int. így további források esetleges felbukkanásáig a XVII. század utolsó harmadában fennálló intézményt nem tekinthetjük egyértelműen a XVI. század végi gyakorlat egyenes folytatásának.

157 Az egyik leglényegesebb kérdés, a fenti ítélkezési esetekben egyáltalán azonos fórumról van-e szó? Elképzelhető ugyanis, hogy amíg a fejedelmi udvarnép felett a középkori hagyományoknak megfelelően az udvarmester ítélt, addig az udvari fejedelmi (tulajdonképpen magánföldesúri) sereg tagjai felett a fejedelem megbízásából az udvari főkapitány, esetleg nem is ugyanazon bíróság vezetőjeként. Alátámasztja ezt továbbá, hogy Kerekes Balázs mint a fejedelem udvari familiárisa szerepel alperesként, valamint az a tény, hogy az udvari lovasság az udvari familiárisi szervezetre épül, attól el nem választható. Az udvari gyalogok esetében, jóllehet ezúttal is egy kiváltságolt rétegről van szó, ilyen kapcsolatról a rendelkezésre álló források alapján nem beszélhetünk.

158 A fejedelem azonban személyes ítélkezési hatáskörét átruházhatta mind az udvarmesterre, mind az udvari főkapitányra, egy és ugyanazon bíróság esetében is, mint ahogy a fejedelmi udvar bonyolult egységére mutat, hogy az udvari familiáris felett ítélkező bíróság tagjai között találjuk szászfalvi Lázár Istvánt az udvari gyalogság kapitányát („capitaneus peditum aulae") is! Az igazságszolgáltatás szervezeti változása az egész Erdélyi Fejedelemség kormányzatát érintő, Fráter György által 1542-1543 folyamán megkezdett reform részeként és következményeként mehetett végbe.

159 Szapolyai János kormányzata ugyanis a középkori Magyarország kormányzati rendszerének és ennek részeként a curia militarisnak továbbélését jelentette, halála után, elsőként Fráter György szervező tevékenysége hatására, fokozatosan speciális, csak az Erdélyi Fejedelemségre jellemző kormányszervek és tisztségek jöttek létre, ugyanakkor számos régi tisztség 155 PÁLFFY GÉZA: Katonai igazságszolgáltatás a királyi Magyarországon a XVI-XVIl. században. Győr, 1995. 96. 156 A királyi Magyarország földesúri magánhadseregére: VARGA J. JÁNOS: Szervitorok katonai szolgálata a XVI-XVIl. századi dunántúli nagybirtokon. Bp., 1981. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat, 94.) Az udvari seregre különösen 15-16, 22-23. 157 „Instructio udvari gyalogink hadnagyának 7. Ha valaki gyilkosságban, paraznaságban, lopásban, vagy egyéb czégéres vétekben találtatik, azt a Hadnagy törvény szerint büntesse udvari szekünkön.[S. A.] 9. Valakik egy mással öszve vesznek szokott törvény szerint a Hadnagy igazétassa s büntesse s ha nagyob a gonoszság udvari első tiszteink[ne]k is meg jelenese." MOL E 211 Kincstári levéltárak. E szekció. A Magyar Kamara Archívuma. Lymbus. III. ser. 22. t. No. 115. Utasítás az udvari gyalogok hadnagyának. 1679. Az általam ismert egyetlen Erdélyre vonatkozó ilyen jellegű utasítás — amelynek keletkezési ideje 1679 és helye Munkács erre enged következtetni, — feltehetően a Rákóczy fejedelmi udvar hagyományait őrizte meg. Kiadása: Koltai András udvari utasításokat tartalmazó, megjelenés előtt álló kötetében. 15íi Az udvari gyalogokra részletesebben: SUNKÓ A.: Az Erdélyi Fejedelemség, i. m. 150 EMBER GYŐZŐ: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. Bp., 1946. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság és hivataltörténet, 1.) 390-396., Fráter György (főként gazdasági) szervező tevékenységére: OBORNI TERÉZ: Fráter György kincstartósága Erdélyben. Híd a századok felett. Tanulmányok Katus László 70. születésnapjára. Főszerk.: HANÁK PÉTER. Szerk.: NAGY MARIANN. Pécs, 1997. 61-76.