Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Sunkó Attila: A curia militaris működésének nyomai a kora újkori Magyarországon és az Erdélyi Fejedelemségben / 3–64. o.

34 Közlemények szűnt meg, illetve olvadt bele az új struktúrába. így nem léteztek a curia militaris vezetését korábban ellátó tisztségviselők, az országbíró

160 és a személynök

161 sem, utóbbi feladatkörének egy részét a praeses, az országgyűlés és egyben a Fejedelmi Tábla elnöke vette át.

162 Bírótársak Míg a Királyi Magyarország becsületbírósága lehetséges vezetőjével kapcsolatban a különböző szabályzatok és az ezekkel nagyrészt egybecsengő periratok adnak eligazítást, addig a bírótársak személye korántsem ennyire rögzített. Az Erdélyi Fejedelemségben működő bíróság 1592. január 24-én kelt levele esetében azonban pontosan ismerjük a bírótársak tisztségét. Legnevesebb közülük Lázár István, az udvari gyalogok kapitánya (capitaneus peditum aulae), Báthory Zsigmond korának közismert, fontos személyisége.

163 Majd a többiek felsorolása következik: Bartakwit Horvát János, gyulafehérvári udvarbíró (provisor Albensis), Balásfi János, gyulafehérvári levéltáros (reqisitor Albensis), Rác Bálint

164 Sólyomkövi Péter

165 hadnagyok (centuriones), Toldi István, a Péter vajda elleni hadjárat egyik vezéralakja

166 az alperessel megegyezően, a fejedelem udvari familiárisai (aulae familiares eiusdem domini principis) valamint a Gyulafehérváron kőházzal és kerttel is bíró Nyírő István

167 és Szabó István,

168 gyulafehérvári és más nemesekkel (aliisque complurimis nobilibus), amely kitétel valószínűleg formulaszerű. Ez az összetétel nagyrészt megfelel a középkori elvnek, miszerint a bíróság vezetője „az udvarhoz tartozókkal" és más, fogott bírákkal ítélkezett.

169 Néhányukról bővebb, bíráskodásukat indokoló ismeretekkel rendelkezünk. A provizor, amellett, hogy maga is a fejedelem familiárisai közül került ki, a birtok — ezúttal a fejedelmi székhely — és népe felett gazdasági, közigazgatási és bírói joghatósággal, 160 HAJNIK L: i. m. 64. DEGRÉ A.: A Négyeskönyv perjogi, i. m. 51-52. BERTÉNYI I.: i. m. 47. 161 A személynök — a Jagelló-kori előzményeknek megfelelően működő — igazság-szolgáltatásban betöltött szerepére: BARTA G.: A mohácsi csatától, i. m. 185-186. 162 TRÓCSÁNYI ZS.: i. m. 355. 163 Részt vett Báthory István hadjárataiban, majd Báthory Zsigmond politikai (1594., 1598.) és háborús (1596, Mezőkeresztes) küzdelmeinek egyik főszereplője, a sellenberki ütközetben (1599. nov. 3.) esett el. SUNKÓ A.: Az Erdélyi Fejedelemség, i. m. 118-119. SUNKÓ A.: Az erdélyi fejedelmi testőrség, i. m. 204-205. 164 1594. Július 1. „Vitézlő Rácz Bálinth, urunk őnagysága gyalogh hadnagya". Gyulafehérvár város jegyzőkönyvei. Gyulafehérvár városkönyve. 1588-1674. Gyulafehérvár város törvénykezései jegyzőkönyvei. 1603-1616. Bev., jegyz.: KOVÁCS ANDRÁS. Kolozsvár, 1998. (Erdélyi Történelmi Adatok, VI. 2.) 23. 165 1589. június 24. „Sőlyomköüj Péter deák, urunk őnagysága, az fejedelem gyalog hadnagya" 1594. július 14. „Sőlyomköüj Péter deák, urunk őnagysága, gyalogy [!] hadnagya". Gyulafehérvár város jegyzőkönyvei, i. m. 18., 24. 166 „[Jegyzet a kéziratban: Emlékszem ezekre, amikor megtörtek; kihagyta azonban Tholdi Istvánt és Székely Mózest, holott elsősorban az ő okosságuk és bátorságuk vitte végbe mindezt, amint egy énekben elő is adtam Erdélyben. Nagyfalvy Gergely.]" BARANYAI DECSI JÁNOS magyar históriája [1592-1598]. Ford és a bevezetőt írta: Kulcsár Péter. Bp., 1982. 74. 167 1591. április 11. Gyulafehérvár. Nova donatio nobilis Stephani Bettién alias Nyiro albensis super domo ac horto ibidem habitis. A kőház a Szentmihályfia kapuja előtt való utcában, Zsófia néhai providus Borbély Jakab özvegye és circumspectus Szabó András szomszédságában, a kert a külvárosban „in suburbio" Szabó István, Lovász János nemesek kertjeinek szomszédságában található. MOL F 2 XI. Liber Ruber 230'Fol. Nyírő (Nírő) István. 1596. március 10. 1605. április 23. Gyulafehérvár város jegyzőkönyvei, i. m. 25. 145. lfifí A név gyakorisága miatt a személy egyértelmű azonosítása a Gyulafehérvári jegyzőkönyvekben nem volt lehetséges. 169 HAJNIK I.: i. m. 65. KARÁCSONYI J.: i. m. 486. KUBINYI A.: A királyi udvar, i. m. 344.