Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - IRODALOM - Seres Attila: Transil'vanskij vopros. Vengero-ruminskij territorial'nyj spor i SSSR, 1940–1946. Dokumenty. Otv. red. Ž. T. M. Islamov. Moskva ROSSPEN 2000. = Az erdélyi kérdés : a magyar-román területi vita és a Szovjetunió 1940–1946. Dokumentumok. Felelős szerk.: Tofik Muszlimovics Iszlamov. Moszkva, 2000. / 282–285. o.

Irodalom 285 tikatörténeti Levéltárból. A megjelentetett dokumentumok egy töredékét már korábban publikálták más diplomácia- vagy politikatörténeti forrásgyűjteményekben, ilyen esetben a korábbi közzététel helyére a dokumentumok végén pontos utalás történik. A közölt iratok egy része budapesti és bukaresti szovjet diplomaták naplójából származó részlet, vagy követjelentés. Másik része vezető szovjet szakértők és külpolitikusok által Molotov és helyettesei, Gyekanazov, vagy Visinszkij számára készített, gyakran statisztikai kimutatásokat is tartalmazó „pro domo" feljegyzés az erdélyi helyzet alakulásáról, a románmagyar államközi viszonyról. Szintén a külügyi levéltárból származik néhány jegyzőkönyv a Külügyi Népbiztosság Erdélyt érintő üléseiről. Az Orosz Föderáció Elnöki Levéltárából származik a 107. számú dokumentum, Sztálin tárgyalásáról vezető magyar politikusokkal 1946. április 10-én. Az Orosz Föderáció Állami Levéltárából és az Orosz Állami Társadalom- és Politikatörténeti Levéltárból is értékes levéltári anyagot tettek közzé a kötetben: a Külügyi Népbiztosság által Sztálin számára készített feljegyzéséket az erdélyi helyzetről 1944 őszétől, visszaemlékezéseket Sztálin felső szovjet pártvezetőkkel történt megbeszéléseiről, valamint a Vörös Hadsereg észak-erdélyi főbiztossága által készített jelentéseket a terület nemzetiségi viszonyairól, politikai berendezkedéséről, és javaslatokat a lehetséges megoldási módozatokkal. A dokumentumokat a szerkesztők címmel látták el, amely tartalmazza annak tárgyát, készítőjét, címzettjét, keletkezésének idejét és helyét. A dokumentumok után a könnyebb eligazodás kedvéért megtalálható az eredeti levéltári jelzet, valamint az irat jellege (másolat vagy eredeti változat, kéziratos feljegyzés vagy gépelt szöveg), titkosításának foka, illetve magyarázó jegyzetek az iratokban előforduló ismeretlen személyek, események és földrajzi nevek értelmezéséhez. A könyv végén a harmadik tematikus egység, tájékoztató apparátus (névmutató és tartalomjegyzék) segíti a kutatók tájékozódását a kötet iratanyagában. A könyv sajnos nemcsak szakmai értékei, vagy a magyar, orosz illetve a román történettudomány számára nyújtott tudományos hozadéka miatt vált közismertté. A munka 2000. évi romániai parlamenti választások küszöbén jelent meg Moszkvában. A választási kampány idején Romániában többen is felfigyeltek a kötetre, tartalmát kampánycélokra használták fel, tendenciózusnak minősítve azt és Magyarország, illetve a magyar kisebbség iránti részrehajlásai vádolva egyes állításait. Az akkori külügyminiszter, Pétre Román nyílt levélben tiltakozott a kötet bevezetőjének egy saját személyét is érintő kitétele ellen. Eszerint a román politikus apja, Valter Román moszkvai emigráns kommunistaként 1944-ben síkra szállt a szovjet felügyelet alatti, önálló Erdély megteremtése mellett. A kötet felelős szerkesztője, T. M. Iszlamov a Novaja is novejsaja isztoríja című orosz történeti szaklap 2000/6. számában a megfelelő archív anyagra hivatkozva alátámasztotta a bevezető rész ezen állításait. „Az erdélyi kérdés" a román sajtó és politikai közvélemény egy részének negatív észrevételei, és az ezáltal keletkezett kisebb vihar ellenére a nemzetközi kapcsolatokkal, illetve a második világháború alatti és utáni kelet-európai politikai viszonyokkal foglalkozó kutatók számára rendkívül hasznos, további vizsgálódásokra inspiráló szakkönyv. A primer források közzétételével nagymértékben elősegíti az erdélyi problematikával összefüggő tudományos kutatások elmélyítését és a korabeli események elfogulatlan rekonstruálását, illetve az ezzel kapcsolatos, politikai nézetektől független szakmai viták folytatását. Seres Attila