Levéltári Közlemények, 72. (2001)
Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Sunkó Attila: A curia militaris működésének nyomai a kora újkori Magyarországon és az Erdélyi Fejedelemségben / 3–64. o.
30 Közlemények A törvényrészletből alapvető következtetések adódnak. A curia militaris elnevezését, és eredeti funkcióját a középkori jogrendből átmentve működött az Erdélyi Fejedelemségben! Megkülönbözteti a jogszabály a szóbeli gyalázkodást, a széksértést a fej váltságot illető ügyet a kifejezetten becsületet érintő ügytől, jóllehet a gyakorlati elkülönítés bizonyára nehézségekbe ütközhetett, hiszen elég szűk mezsgye húzódik a felsorolt cselekmények között, ezek vélhetően többnyire együttesen, átfedésben fordulhattak elő. Tovább bonyolítja a kérdést, hogy a curia militaris szabályzata szerint, valamint az ismert esetekben (Nelepeczy ügy, Justh Menyhért ügye Szluch Márton ellen) a becsületsértési vád alapja éppen a felperes nyilvánosság (megyegyűlés) előtti sértegetése! Azonban a tulajdonképpeni becsületsértés ekkor is egy több elemből álló hosszabb cselekménysor egyik, általában hatalmaskodással együttjáró részlete. A szöveg szorosan vett értelmezése szerint minden „olyan nemes" fordulhat a speciális fórumhoz, akinek becsületügye van és ezért tartozik a curia militaris elé. Ezek szerint az Erdélyi Fejedelemségben, legalábbis elméletileg, meglehetősen kiterjedt azok, eredetileg az udvarhoz szorosan kötődő nemesekre korlátozott, köre, akik jogosultak voltak itt pereskedni. Lényeges elemekkel bővíti, pontosítja ezt a részt a helyhatósági szabályzat ugyancsak 1577-ben kelt módosítása: „akik valójában olyan nemesek, hogy abban a városban [Kolozsvár] telekkel és örökséggel bírnak, azon kívül semmit nem bírnak, azok minden ügyben, úgy örökség, továbbá gyalázkodó, sértő szavak mint adósság, zálog szerződés és bármiféle cselekmény, kivéve a becsületet illető ügyet és a nagyobb hatalmaskodást, mindenben bíró előtt tartozzanak felelni de mindazonáltal nem hirtelen és azonnal hanem, idézés és azon város használatos perjogi szokása szerint, hanemha a per hosszú folyamata lenne: abban még a birtokos vagy birtoktalan nemes is felelni tartozzékA kolozsvári felpereseknek vagy pereseknek, továbbá még gondatlanság, gyalázkodás, szidalmazás, és hasonló eredetű ügyek esetén — kivéve a becsületet érintő ügyet és a nagyobb hatalmaskodást, úgymint házak megtámadását, gyilkosságot, verést, megsebesítést, nemesek igaz ok nélküli letartóztatását/fogvatartását, továbbá birtokok és tartozékaik elfoglalását —felelni tartozzanak. A becsületet érintő ügy és a nagyobb hatalmaskodás akármely nemesek ellen, csak a mi bíróságunkon/udvarunkban szoktak tárgyaltatni és elvégeztetni, 148 randa, puta si violationem sedis in poena violacionis Sedis, si verő Homagium concernit in Homagio convincatur, Si verő factum Honoris concernit, cuius discussia Curiam nostram Militarem spectaret, Talem nobilem coram suo Iudice Pars querulans Iuris via prosequatur. Oklevéltár Kolozsvár, i. m. II. 115., Monumenta Hungariaae Juridico-Historica, i. m. I. 194. 148 „Qui verő nobiles eiusmodi sünt út in illa civitate, et mansionem et Haereditaes habeant, extra autem nihil possideant, illi in omnibus causis tam ratione HaereDeitatum, item verborum ignominiosorum, iniuriarum, quam debití mutui, pignoris, contractuum et aliarum quarumcunque actionum, extra factum honoris, et maioris potentiae, in omnibus coram Iudice, respondere tenentur, sed tamen non de repente, necque in instanti, verum, iuxta citationem et processum iudiciarium illius civitatis communem et usitatum, nisi forte causa litis intermedio suborta fuerit: in illis enim etiam in instanti quilibet nobilis, sive posssessionatus sit, sive imposssesssionatus respondere tenetur. Actoribus autem seu Causantibus Colosvariensibus, praeterea etiam ratione incuriarum, ignomoniarum, convitiorum et id genus aliorum quorumlibet Casuum, extra factum honoris, et maioris potentiae, nempe invasionis domorum, interemtionis, verberationis, vulnerationis, et sine justa Causa detentionis nobilium, praeterea praetextu occupationis quorumlibet iurium posssessionariorum, et eorum pertinentiarum respondere tenentur. Factum enim honaris et casus maioris potentiae, contra quoslibet nobiles, in curia nostra tantummodo discuti et determinari sólet. 1577. Kolozsvár törvényszéke helyhatósági szabályzatának Báthory Kristóf erdélyi vajda és székelyek
