Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - IRODALOM - Seres Attila: Transil'vanskij vopros. Vengero-ruminskij territorial'nyj spor i SSSR, 1940–1946. Dokumenty. Otv. red. Ž. T. M. Islamov. Moskva ROSSPEN 2000. = Az erdélyi kérdés : a magyar-román területi vita és a Szovjetunió 1940–1946. Dokumentumok. Felelős szerk.: Tofik Muszlimovics Iszlamov. Moszkva, 2000. / 282–285. o.

282 Irodalom tartása, fejlesztése mellett, és vallás és közoktatásügyi miniszterként sem zárkózott el az egyes intézményekben alkalmazott oktatógárda felekezeti arányait firtató kérdésektől. A szegedi egyetem úgynevezett világnézeti tanszékeivel kapcsolatos intézkedése során ugyanakkor arra törekedett, hogy e szempont érvényesítése ne gyengítse, inkább erősítse a professzori kar színvonalát: Sík Sándort neveztette ki a második irodalmi tanszékre. (Százgyökerű szív. Bp., 1993.109-110. p.) A nem egyszer belterjes klikkek által befolyásolt egyetemi tanári előterjesztések korlátozására, a kívánatos minőség biztosítására egyetemközi tanács létrehozását tervezte — eredménytelenül. Munkájában tervszerűségre, az oktatásirányításban a decentralizáció, az egyetemi autonómia és a nemzeti érdekek hatékony érvényesítése érdekében a miniszteri jogkör sajátos kombinációjának megteremtésére törekedett — csekély sikerrel. A Gyűjteményegyetem, az Országos Természettudományi Tanács és Alap létrehozása, az egyetemi gazdasági igazgatóságok korszerűsítése, a felsőoktatás jogi szabályozása, a nők egyetemre jutása, az ésszerűtlenül elaprózott intézményhálózat némi racionalizálása révén kétségtelenül sokat tett a hazai felsőoktatási rendszer modernizálásáért, ám nagyvonalú tervei jórészének megvalósítása az utókorra maradt. Figyelemreméltó előrelépést sikerült elérnie a polgári iskolai, szerényebbet a középiskolai tanárképzés, valamint a mérnökképzés terén, ám a képzési aránytalanságokat, a bölcsész képzés anomáliáit nem tudta érdemben befolyásolni, ahogy képtelennek bizonyult a „mezei jogász hadak" megregulázására is. 1927. június 19-i cikkében szomorúan állapította meg: „azok jó kétharmad részének, akik diplomához jutnak, minimális a tudásuk." Azt azonban kevéssé érzékelte, hogy mindebben a fentiekben már érintett felvételi rendszernek, ill. a Hóman Bálint által utólag „bizonyos fokig kasztrendszerűnek", így megváltoztatandónak ítélt ösztöndíjrendszernek is szerepe volt. Ladányi Andor magas, professzionális szinten kezeli minden korábbi feldolgozásnál szélesebb forrásbázisát. Az általa vizsgált releváns problémákat jó arányérzékkel ágyazza nemzetközi és hazai történeti kontextusba. Előadásmódja szikár, időnként dokumentarista eszközökkel kombinált, ám mindvégig olvasmányos. Kitűnő munkája egy nagyformátumú kultúrpolitikus tevékenységének reális ábrázolását nyújtja olvasójának. Klebelsbergtől és az elképzeléseit, kezdeményezéseit, sikereit, kudarcait tárgyszerűen bemutató szerzőtől egyaránt sokat tanulhat mindenki, aki a felsőoktatás-kutatótól tudományosan hiteles feldolgozást és nem kedvenc elfogultságai igazolását várja. A figyelmes olvasó még annak megértéséhez is útmutatást kap Ladányi professzortól, hogy árnyalt ábrázolását miért fogadja várhatóan nagyobb megértéssel a budapesti olvasó (és recenzens), mint egy Klebelsberg iránt okkal-joggal elfogult szegedi, vagy debreceni társa. Donáth Péter TPAHCHJlbBAHCKHíí BOnPOG Beiirepo-pyMbincKHH TeppHiopHajibubiH cnop M CCCP 1940-1946 ZloKyMeiiTbi OTB. pe/t.: T. M. HcjiaMOB. Modena POCCnEH 2000 A MAGYAR-ROMÁN TERÜLETI VITA ÉS A SZOVJETUNIÓ 1940-1946 Dokumentumok Az erdélyi kérdés — a terület státusza, valamint a magyar nemzetiségű lakosság kisebbségi helyzetéből fakadó problémák, — a trianoni békeszerződés megkötése óta a ma-