Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - IRODALOM - Seres Attila: Transil'vanskij vopros. Vengero-ruminskij territorial'nyj spor i SSSR, 1940–1946. Dokumenty. Otv. red. Ž. T. M. Islamov. Moskva ROSSPEN 2000. = Az erdélyi kérdés : a magyar-román területi vita és a Szovjetunió 1940–1946. Dokumentumok. Felelős szerk.: Tofik Muszlimovics Iszlamov. Moszkva, 2000. / 282–285. o.

Irodalom 283 gyar-román államközi kapcsolatok legfontosabb és meglehetősen kényes problémáját alkotja. A kétoldalú kapcsolatokat meghatározó politikai probléma történelmi hátterével, annak nemzetközi kontextusával, az Erdély-kérdés alakulását befolyásoló nagyhatalmak szerepével kapcsolatban még mindig sok a fehér folt. A moszkvai Roszszpen kiadó gondozásában megjelent dokumentumkötet olyan hiánypótló munka, amely az Erdély területi hovatartozása miatt kialakult román-magyar vitában döntő szerephez jutó Szovjetunió álláspontját mutatja be, korabeli források közzététele által. A szovjet állam az 1920-as évek első felében kilépett hátrányos geopolitikai helyzetéből, megszűnt a forradalmak és a polgárháború miatti nemzetközi elszigeteltsége. Az 1930-as évek közepétől, a Népszövetségbe való felvételét követően az európai politika egyre jelentősebb tényezőjévé vált. A nagyhatalmi erőtérben mozgó szovjet külpolitika 1940 tavaszától közvetlenül is kapcsolatba került Magyarország erdélyi revíziós terveivel, és azok részben sikeres megvalósulásával. A második világháború kitörésének időszakában a Szovjetunió kelet-európai politikai szerepvállalása növekedett, a háború befejező szakaszában pedig nyilvánvalóvá vált, hogy a térség meghatározó hatalmi tényezője lesz, sőt, a háború befejezése után döntőbíró lehetett Magyarország és Románia területi vitájában. A kötet sok új történeti adat közreadásával szolgálja a témában érdekelt hazai kutatókat, valamint általában a legújabb kori magyar történeti kutatásokat. A dokumentumgyűjtemény abból a szempontból is hiánypótlónak tekinthető, hogy nagy részben olyan orosz levéltári forrásokat ismertet meg a kutatókkal, amelyek döntő része idáig zárolt anyagnak számított, sem orosz történészek nem publikálhatták őket korábban megjelent orosz okmánytárakban, sem a külföldi kutatók nem férhettek hozzá. Szükség volna a kötet egészének, vagy legfontosabb dokumentumainak magyarra fordítására, hiszen a könyv anyaga ezáltal a kérdéssel foglalkozó, de oroszul nem tudó történészek számára is hozzáférhetővé válna. Sajnos a téma szempontjából elsődlegesen fontos Orosz Föderáció Külügyminisztériumának Külügyi Levéltárában nem állnak a kutatók rendelkezésére a levéltári segédletek, ami megnehezíti a publikált iratok alapján kiinduló, további szisztematikus kutatásokat. Ennek ellenére a kötetben közölt tényanyag olyan történeti adalék, amelynek ismerete nélkülözhetetlen is a XX. századi magyar politikatörténet, valamint a romániai magyarság története szempontjából. A kötet összeállításában és szerkesztésében — a tudományos gyűjtőmunka és szakmai feladatok összehangolása érdekében külön szerkesztőbizottság létrehozásával, — az Orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézetének munkatársai vettek részt, kiadásában az orosz állami levéltárak többségét tömörítő szerv, az Orosz Föderációs Levéltári Szolgálat is közreműködött. Ez utóbbi a kapcsolatrendszerének felhasználásával — bár az Orosz Föderáció Külügyminisztériumának Külügyi Levéltára és az Orosz Föderáció Elnöki Levéltára nem tartozik fennhatósága alá, — segítette a gyűjtőmunkát a kötet anyagához. A forrásgyűjtemény szerkezeti szempontból három tematikus egységre tagolódik, a három rész megfelel a korszerű dokumentumgyűjtemények összeállításával kapcsolatban megfogalmazható módszertani követelményeknek. A kötet első fejezete a magyar-román kapcsolatok alakulását, valamint a soknemzetiségű Erdély státuszával összefüggő viták történelmi hátterét mutatja be a XIX. század közepétől a párizsi békeszerződésig. A történeti bevezetőben a kötet tematikájának és koncepciójának megfelelően hangsúlyos szerepet kap a cári Oroszország és a Szovjetunió álláspontja, és annak változásai az erdélyi problémát illetően. A dokumentumokhoz írt bevezető tanulmány rövid, áttekintő jellegű. Tömören