Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Sunkó Attila: A curia militaris működésének nyomai a kora újkori Magyarországon és az Erdélyi Fejedelemségben / 3–64. o.

24 Közlemények Amennyiben az országban tartózkodott, ilyen párbajra engedélyt csak a király adhatott, ezesetben ezt sem a nádor, sem más bíró nem tehette.

120 Nehezebb kérdés — nem is e munka feladata — a királyi Magyarország XVI-XVII. századi jog- és ítélkezési gyakorlatának nyomon követése, az uralkodó személyes bíráskodása, illetve az általa elrendelt párbajok esetén. Két olyan ügy mindenesetre említésre méltó, 1546-ból és 1563-ból, amikoris az eljárás a curia militaris gyakorlatához feltűnően hasonlatos.

121 Minkét ügy közös sajátossága, hogy felperese az uralkodóhoz mint magyar királyhoz fegyveres szolgálata által (is) kötődő, a királyi udvarba bejáratos személy.

122 Alperese idegen és ezt kihasználva igyekszik a párbajt elkerülni az ország elhagyásával, illetve a párbajnak az ország területén kívülre helyezésével. A párbaj megtartásáról egyik esetben sincs tudomásunk. Mielőtt a párbajt engedélyezte, az uralkodó törvényszék elé utalta és ott — lehetőleg személyesen — alaposan megvizsgálta az ügyet. Becsületbeli ügyeket katonák közt törvényszék előtt nem, csak párviadallal lehetett elintézni.

123 120 „mos enim olim erat in Pannónia non Palatinum, non Praetorem, non quemvis alium praeter Regem, si in Regno esset, duelli causem decidere" Istvánffy 225. HOLUB JÓZSEF: Istvánffy Miklós históriája hadtörténelmi szempontból. Szekszárd, 1909. (Művelődéstörténeti értekezések, 35.) 122. 121 1546. január 25-én Pozsonyban az országgyűlés alatt Don Francisco Lasso „Pozsony négy kapujára titkosan kihívásokat szegzett fel a király szolgalatjában álló Balassa János ellen, melyekben őt az ország határain kívül vívandó párviadalra szólítja fel, becsmérlő szavakat sem kímélvén." 1546. március 3-án az uralkodó az országgyűlés kérésére — mivel az ország törvénye és szokása szerint a király különös engedélye nélkül sem mást párbajra hívni, sem azt elfogadni fő és jószágvesztés terhe mellett nem lehet (lege autem et consuetudine ipsius regni nostri Hungáriáé nemine regnicolarum eiusdem regni nostri absque scitu et expressa permissione regis aut principis quempiam ad singulare certamen provocare vei a quopiam provocatus ipse acceptare sub nóta perpetue infidelitatis ac poena amissionis capitis et confiscationis omnium bonorum mobilium et immobilium liceat liberumque sit) — engedélyezi Balassa Jánosnak, hogy „becsületének védelmére" (ad existimationis suae defensionem) a kihívást elfogadhassa amint az katonákhoz illik (uti virum militarem decet) de a párbajt csak az ő uralma alatt lévő területen vívhatják meg, az általa kijelölt helyen és időben. PESTY F.: i. m., 182-183. 1546. március 3. Pozsony. Decretum duelli inter Franciscum Lasso et Franciscum Balassa a Ferdinando I. Rege Hungáriáé demandatum 3. Mártii 1546. Országos Széchényi Könyvtár (= OSZK). Kézirattár. Fol. Lat. 2206. Codex actorum publicorum, litterarum, diplomatum etc. ad iura et hitoriam hung. sec. XVI. illustrandem partinentium. 121r-122r fol. János király halálának idézett leírásakor Istvánffy hasonló szokást említ! 1563. szeptember 18-án a spanyol Melchior Robles de Pereyra — aki korábban Gersei Pető János főkapitány alatt szolgált — és szolgája furkósbottal megtámadták a koronázás alkalmával Pozsonyban tartózkodó Petőt és rá is lőttek. A büntetés elől Robles Itáliába menekült. 1564. április 10. Bécs. Ferdinánd király a császári és királyi udvar szokása szerint (, juxta morém et consuetudinem cesareae et regiae curiae nostrae") lefolytatott eljárás keretében az idézés közzétételétől számított három hónapon belüli személyes, megjelenésre szólítja Robiest a császári udvarba, ahol Pető János becsületének védelme és megőrzése érdekében (pro defensione et conservatione honoris) mindent meg fog tenni, ami becsületes férfihoz illik (quae honestum et probum virum facere decet). A Takáts által ismertetett nyomtatott pátens (TAKÁTS SÁNDOR: A régi Magyarország jókedve. Bp., é. n., 220.) kéziratos változata: Archív MestaPresov. 1564. november 13. Mivel Robles nem jelenik meg, felségsértés és hűtlenség bűnében elítélik. A párbaj megtartásának ténye nem ismert, csak a Pető által a barátainak a párbajra küldött meghívás. TAKÁTS S.: i. m. 215-223. Istvánffy 426. Az esetre Pálffy Géza hívta fel a figyelmemet, az Eperjesi Levéltár megőrzésében lévő irat fénymásolatát is az ő szívességéből használhattam. Segítségét ezúton is köszönöm. 122 Ahogy Balassa János esetében a formula meg is jegyzi. „Qui quidem Fráter noster Majestatis vestrae dignitatem respiciens longo tempore in aula exercituque Majestatis Vestrae Sacratissimae perstitit". OSZK Codex actorum 121

r fol. 123 Istvánffy 207. HOLUB J.: i. m. 122. [Robles] in Italiam se recepit et illinc Peteord rescripsit, se sui facti rationem nequaquam pro ciuiíi tribunali redditurum, sed quum ipse militum tribunus sit, ac mutua illa controversia non nisi militari iure decidenda videatur, se intra semeste spácium Mediolani expectaturum