Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - LEVÉLTÁRI ISMERTETŐ - Garadnai Zoltán: A Külügyminisztérium Békeelőkészítő Osztályának iratai a Magyar Országos Levéltár filmtárában, 1945–1946 / 247–260. o.

248 Levéltári ismertető előkészületi munkálatok akkor indultak el újból, amikor 1945. június 1-én Kertész István törvényszéki bíró vezetésével létrehozták a Külügyminisztérium Békeelőkészítő osztályát.

6 A tapasztalt magyar diplomata

7 a békeelőkészítési munkálatokban elődje, Szentmiklóssy Andor követ munkáját folytatta. Kertész a valós lehetőségekkel kívánt számolni, és ennek megfelelően a Szovjetunióval (a magyar külpolitikai elképzeléseknek megfelelően) szorosabb gazdasági együttműködést képzelt el.

8 Nem célunk itt összefoglalni és bemutatni a békeelőkészítési munka során felmerült problémákat, és elvégezni a békeelőkészítés folyamatának hivataltörténeti rekonstruálását. A feladat nagyságát azonban mutatja, hogy Kertész István rendszeresen ülésező tárcaközi bizottságot szervezett, amelynek segítségével igyekezett 1945 júniusa és 1946 májusa között a miniszterelnökség, a szakminisztériumok és a kutatóintézetek békeelőkészítő munkáját összehangolni.

9 Az osztály már 1945 júniusában átirattal fordult a Gazdasági Minisztériumhoz.

10 A fő cél az volt, hogy „előbb hosszmetszeti képet" nyerjenek a Trianon utáni Magyarország gazdasági és pénzügyi viszonyainak alakulásáról, majd tájékozódjanak a háborús károkról és a korabeli Magyarország helyzetéről. A célok között szerepelt az is, hogy reális önismerettel és megfelelő szakmai felkészültséggel menjenek ki a párizsi béketárgyalásokra Gyöngyösi János külügyminiszter vezetésével.

11 A gazdasági tárcákon kívül a Békeelőkészítő osztály konkrét feladatok kidolgozására kérte fel a Statisztikai Hivatal, illetve a Teleki Pál Tudományos Intézet Államtudományi és Történettudományi szakosztályának munkatársait, de a Magyar Nemzeti Bank, a Miniszterelnökség, a Honvédelmi, a Népjóléti, a Vallás- és Közoktatásügyi és az Igazságügyi Minisztériumok szakemberei is részt vettek a szakértői háttéranyagok elkészítésében. Kertész István szakértői bizottságokat is szervezett, amelyek a gazdasági és pénzügyi vonatkozású háttéranyagokat megvizsgálták, majd a kormány számára végleges formába öntötték. A békeelőkészítési munkálatok egy esztendeje alatt mindegyik minisztérium készített egy jelentést a tárcája ügykörébe tartozó, és a békekötés szempontjából lényegesnek számító kérdésekről, és ehhez számos résztanulmány is készült. Ezek a tanulmányok a korabeli Magyarország helyzetéről, (legalábbis a körülményekhez képest) igen részletes képet adnak.

12 A hivatali munkálatok mellett a Békeelőkészítő osztály publikációs tevékenységet is folytatott, ami a gyakorlati diplomácia oldaláról nézve elsősorban azt jelentette, hogy tájékoztató füzeteket küldtek a Szövetséges Ellenőrző Bizottság magyarországi képviselőihez. A kiadványok megjelentetésének fő célja egyrészt a szövetségesek megfelelő tájékoztatása 6 FÜLÖP M.: i. m. 21-22. 7 KERTÉSZ I.: i. m. 144-176. 8 FÜLÖP M.: i. m. 22. 9 A Békeelőkészítő osztály anyagát átrendezték, ezért az eredeti iktatási számok nem adnak megfelelő támpontot az iratok visszakeresése szempontjából. Ezért célszerű a jelenlegi jelzeteket (XIX-J-1-a), illetve a mikrofilmen történő kutatás esetében a mikrofilmszámot megadni. Az anyag kutatása előtt érdemes tanulmányozni Fülöp Mihály a korszakkal foglalkozó könyvének a levéltári forrásokra vonatkozó megjegyzéseit. FÜLÖP M.: i. m. 217. 10 MOL Filmtár. 12406.dob. l-l. Szervezete, működése, felszámolása. 11 Uo. 12 Uo. A filmen a fontosabb békeelőkészítő jegyzékek címét is meg lehet találni. A jelentés egyébként a Tájékoztatásügyi Minisztérium számára készült, mivel a kormánynak az volt a célja, hogy a koalíció egyéves munkájáról ismertető könyvet jelentessen meg.