Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - LEVÉLTÁRI ISMERTETŐ - Garadnai Zoltán: A Külügyminisztérium Békeelőkészítő Osztályának iratai a Magyar Országos Levéltár filmtárában, 1945–1946 / 247–260. o.

Garadnai Zoltán: A Külügyminisztérium... 249 az ún. „békeelőkészítő jegyzékek" összeállításával, másrészt — ehhez szorosan kapcsolódva — a szomszédos államok magyarellenes propagandájának ellensúlyozása volt. A magyar kormány már akkor igyekezett leszámolni azzal az előítélettel, hogy a magyarság a nácizmus teljes és hű kiszolgálója volt a második világháború alatt. A célok között szerepelt az is, hogy bemutassák a magyar külpolitikában bekövetkezett változásokat, és azt a magyar szándékot, hogy Magyarország baráti együttműködésben akar együtt élni az Egyesült Nemzetek tagállamaival és a szomszéd népekkel. Ezen elképzelések keretében mintegy ötven kiadványt jelentettek meg különféle nyelveken. Végül és nem utolsó sorban a Békeelőkészítő osztály állította össze a Párizsban 1946. július 29. és október 15. között kint tartózkodó magyar delegáció teljes anyagát is.

13 Az iratok ismeretében egyetérthetünk Kertész Istvánnal azon megállapításával, hogy nem a magyar békeelőkészítőkön és nem a béketárgyalásokon részt vett magyar küldöttségen múlott az, hogy a szövetséges nagyhatalmak nem merték felvállalni a térség problémáinak „elvi alapon" történő újjárendezését. A magyar békedelegáció tagjainak egyetlen valódi eredménye az volt (legalábbis a magyar értékelés szerint), hogy a magyar álláspont objektív felvázolásával egyfajta szakmai presztízst tudott teremteni az új magyar vezetés számára.

14 Az ekkor keletkezett források zömében magyar nyelvűek, de angol, francia, német, orosz és egyéb nyelveken írt levelek, összefoglalók és tanulmányok is találhatók közöttük. Összességében megállapítható, hogy a nemzetközi kapcsolatok akkori helyzetében a geopolitikailag kiszolgáltatott, és „légüres térbe" került Magyarország számára a megfelelő határrendezés elérése és a méltányos békeszerződés megfogalmazása illúziónak bizonyult. Mindez azonban nem változtat azon, hogy az ország akkori vezetése, a tisztviselői kar és az értelmiség mindent megpróbált annak a célnak az érdekében, hogy a magyarság helyzetén jobbítson. Megállapíthatjuk azt is, hogy a szovjet terjeszkedés és nagyhatalmi érdekek metszéspontján Magyarország a többi államhoz képest, egészen az ötvenes évek elejéig, ismételten háttérbe szorult, és a teljes nemzetközi elszigeteltségből, (legalábbis a nyugati kapcsolatok vonatkozásában) a magyar külpolitika csak a hatvanas évek közepén kezdte megtalálni a kivezető utat, de már egy teljesen más kül- és belpolitikai feltételrendszer körülményei között.

15 KERTÉSZ ISTVÁN ÉLETRAJZA Kertész István 1908. április 8-án született a Gömör megyében található Putnokon. A gimnáziumi tanulmányait Rimaszombaton, egyetemi tanulmányait a budapesti jogi karon folytatta, ahol 1926-ban diplomázott.

16 Ismereteit külföldi ösztöndíjakkal egészítette ki, ennek megfelelően tanulmányokat folytatott a párizsi Institut des Hautes Etudes Internationales-on, ahol jogi és diplomáciatörténeti stúdiumokat hallgatott, majd a hágai Nemzetközi Bíróság akadémiai szemináriumának a hallgatója volt. Hazaérkezvén letette az összevont bírói és ügyvédi szakvizsgát, majd 1931-től a Külügyminisztérium állományába került. Tanulmányait 1935-ben még egy amerikai ösztöndíjjal bővítette. 13 MOL Filmtár 12407-12408 dob. 1-4. A békekonferencia előkészítésével és a delegáció összeállításával kapcsolatos iratok. 14 MOL Filmtár. 12406.dob. l-l. Szervezete, működése, felszámolása. 15 GAZDAG FERENC: Európa kettészakadása, 1947-1949. Fordulat a világban és Magyarországon 19471949. Szerk.: FEITL IMRE-IZSÁK LAJOS-SZÉKELY GÁBOR. Bp., 2000. 25-38.; KISSINGER, HENRY: Diplomácia. Bp., 1998. 559-614. 16 Kertész István életét GYARMATI GYÖRGY dolgozta fel. KERTÉSZ I.: i. m. 509-528.