Levéltári Közlemények, 71. (2000)

Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Seres Attila: Magyar revíziós törekvések és a szovjet külpolitika : adalékok a magyar-szovjet kapcsolatok történetéhez 1938–1939 fordulóján / 79–92. o.

Seres Attila: Magyar revíziós törekvések és a szovjet külpolitika 91 Magyarország 1939. február 24-én Berlinben írta alá a csatlakozásról szóló okiratot. A szovjet vezetés elérte célját, hiszen Magyarország után a következő belépő állam Spanyolország volt, amely 1939. március 27-én írta alá a csatlakozásról szóló jegyzőkönyvet. Az egyezményt 1941. november 25-én további öt évre meghosszabbították, és ebből az alkalomból lett a szovjetellenes szövetség tagja a kelet-európai államok közül Bulgária, Románia, Szlovákia és Horvátország." A szovjet fellépés sikeres hatásairól Jungerth 1939. február 17-én kelt jelentésében számolt be. Kiemelte, hogy a kisállamokat képviselő misszióvezetők az eset kapcsán ellenezték kormányaiknál a magyarokéhoz hasonló szándék bejelentését.

53 Annak ellenére, hogy a szovjet vezetés nem kívánta a kapcsolatait teljesen felszámolni Magyarországgal, a két ország között kialakult konfliktus erősen rányomta bélyegét a kétoldalú kapcsolatokra. A szovjet politikai felfogásban a szovjet-német megnemtámadási egyezmény aláírásáig az a nézet vált kizárólagossá, hogy Magyarország a fasiszta Németország hű szövetségesévé vált azáltal, hogy egyedüliként a délkelet-európai államok közül, önként szorgalmazta a szövetséghez való csatlakozását, és elsőként lett tagja a szovjetellenes politikai tömbnek. Ez a politikai felfogás szemléletesen tükröződött is a Vörös Hadsereg hivatalos lapjában, a Krasznaja Zvezdában megjelent, a magyar-német kapcsolatokat karikírozó gúnyrajzon: egy huszárruhába öltözött magyar katonanő német katona dobszavára masírozik egy laktanya udvarán. A kép alatt levő felirat szöveghű fordítása: „Egy vengerka német fasiszta változatban". Az orosz nagyvárosi köznyelvben a „vengerka" szó nemcsak magyar nőt jelenthet, hanem egy másik jelentésárnyalata szerint prostituáltat is. A rajz mondanivalója tehát az volt, hogy — képletesen fogalmazva — Magyarország „eladta magát" Németországnak.

54 1939 első harmadában a magyar külpolitika előterében Kárpátalja birtokbavételének célkitűzése állott. Az újabb revíziós siker megvalósításához elengedhetetlennek látszó német támogatás elnyerése érdekében Magyarország hajlandó volt szorosabbra fűzni a kapcsolatait a hitleri Németországgal. Ennek egyik eszköze volt az ország Antikomintern-paktumhoz való csatlakozása. Március közepén a müncheni egyezmény után megmaradt csehszlovák államalakulat sorsa megpecsételődött. A magyar minisztertanács a német bevonulásról szerzett értesülések alapján március 10-én Teleki Pál miniszterelnök kívánságára elhatározta, hogy amennyiben a német csapatok bevonulnak Cseh- és Morvaországba, Szlovákia pedig kikiáltja függetlenségét, a magyar hadsereg nem várva be Berlin engedélyét, és elfoglalja Kárpátalját. Egy nap múlva Ottó Erdmannsdorf budapesti német követ tájékoztatta Csákyt, hogy Németország bizonyos kondíciók esetén hajlandó elismerni a Kárpátaljára vonatkozó magyar igényeket. Március 12-én Sztójay Döme berlini magyar követ Budapesten közölte Hitler döntését, amely szerint március 14-én elismeri Szlovákia függetlenségét, de 24 óráig nem teszi meg ezt Kárpátalja esetében. Március 15-én, szinte egy időben a német bevonulással, a magyar hadsereg megindította a terület elfoglalására indított offenzíváját. Két nap múlva a magyar csapatok elérték a lengyel határt.

55 52 Az Antikomintern paktum szövetségi rendszerének kibővítéséről: HALMOSY D.: i. m. 402. 53 A moszkvai magyar követség jelentései 1935-1941, i. m.: 189-191. 54 Kpacuasi 3eesda, 1939. 02.09. 55 Csehszlovákia annexiójára vonatkozóan : SlPOS P.-FÜLÖPM.: i. m. 210-211.