Levéltári Közlemények, 71. (2000)
Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Seres Attila: Magyar revíziós törekvések és a szovjet külpolitika : adalékok a magyar-szovjet kapcsolatok történetéhez 1938–1939 fordulóján / 79–92. o.
92 Közlemények Gróf Friedrich Schulenburg, Németország moszkvai nagykövete március 16-án és 17-én jegyzéket nyújtott át Litvinovnak, amelyekben értesítette a szovjet kormányt Csehszlovákia Német Birodalomba kapcsolásáról és a Cseh Protektorátus megszervezéséről. Egy nap múlva a szovjet külügyi népbiztos egy nyolc pontos jegyzékben válaszolt, amelyben ismertette kormánya álláspontját. A jegyzék hatodik pontja éles hangnemben elítélte Magyarország katonai akcióját: „A német kormány cselekményei jelzésül szolgáltak a magyar csapatok Kárpátaljára való durva benyomulásához és lakossága elementáris jogainak megsértéséhez." 56 Litvinov közvetlenül a német és magyar alakulatok benyomulása után találkozott a lengyel követtel és közölte vele kormánya álláspontját, amely az agresszív államok megerősödéseként értékelte a Csehszlovákia maradék területeinek pacifikálása után kialakult helyzetet. 57 A lengyel követtel való találkozásáról Sztálinnak szóló egyik jelentésében is beszámolt. Külön kiemelte, hogy a Szovjetunió nem örülhet Németország túlzott megerősödésének. 58 A szovjet külpolitika az első bécsi döntés után kedvezően ítélte meg a lengyelmagyar közös határ koncepcióját, hiszen az esetlegesen így létrejövő horizontális tengelyt a keleti irányba mutató német expanzió gátjaként értelmezte. Magyarországnak az Antikomintern-paktumhoz való csatlakozásával és Kárpátalja német segítséggel történt elfoglalásával azonban elítélte a terület megszállását. A szovjet kormány ellenszenvét nem a terület megszállásának ténye váltotta ki, hanem annak német jóváhagyással és támogatással megvalósuló formája. Az augusztus 23-i német-szovjet megnemtámadási egyezmény aláírása azonban más tartalommal töltötte meg a magyar-szovjet viszonyt is. A két állam 1939 szeptemberében rendezte diplomáciai kapcsolatait. 59 1940 januárjában Patyomkin külügyi népbiztoshelyettes Európa legnyugodtabb határának nevezte az előző év szeptemberében létrejött kárpátaljai közös szovjet-magyar határt, 60 ezzel a Szovjetunió — a Németországgal való együttműködés szellemében — elismerte Kárpátalja Magyarországhoz csatolását, és az 1938-1939 folyamán Magyarország javára létrejött területi változásokat. JloKyMeumu, XXII., i. m.: 202-204. ffoKyMenmu u Mamepuanu no ucmopuu coeemcKO-uexocjioeaifKux omnomeHuü, III. (HIOHÍI 1934 r.-Map-ra 1939 r.) Moszkva, 1978. 604-605. JJ,OKyMenmbi, XXII., i. m.: 194. PÉTER J.:i.m. 34-35. SÍPOS P.-FÜLÖP M.: i.m. 212.
