Levéltári Közlemények, 71. (2000)
Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Seres Attila: Magyar revíziós törekvések és a szovjet külpolitika : adalékok a magyar-szovjet kapcsolatok történetéhez 1938–1939 fordulóján / 79–92. o.
Se res Attila: Magyar revíziós törekvések és a szovjet külpolitika g \ dóinak megalapozásával járt együtt. A Szovjetunió nagyhatalmi státusza éppen abban az időben vált nyilvánvalóvá, amikor a magyar revíziós törekvések szempontjából kedvezőtlen orientációváltást végrehajtotta. Ausztria bekebelezését követően a szovjet diplomácia megélénkült a kelet-középeurópai államok vonatkozásában, mivel az így kialakult helyzetet közvetett fenyegetésként értékelte államának területi integritására nézve. 1938. március 30-án Alekszandrovszkij prágai szovjet követ táviratban ismertette Kamii Krofta csehszlovák külügyminiszterrel folytatott beszélgetésén elhangzottakat. Krofta szerint az Anschluss súlyosbította Csehszlovákia helyzetét, mert az ausztriai események miatt Magyarország revíziós reményei is felerősödtek. Kiemelte, hogy nem lehet a közép-európai államok összefogására számítani Hitlerrel szemben, mivel a közöttük lévő területi vitákat és az ebből fakadó ellentéteket nem lehet eltörölni. 4 Litvinov az Anschlusst követő időszakban több alkalommal is találkozott Jungerth-Arnóthy Mihály magyar követtel, hogy első kézből kapjon információkat annak magyarországi visszhangjáról és a magyar külpolitikai vonalvezetésre gyakorolt hatásáról. Március 16-i megbeszélésükön Litvinov Chamberlain megbékéltetési politikáját tette felelőssé a történtekért, és aggályának adott hangot Németország Csehszlovákiára vonatkozó terveit illetően. 5 Jungerth egy március 18-án kelt követjelentésében beszámolt a külügyminiszternek Litvinov egy nappal azelőtti sajtótájékoztatójáról, amelyen kifejtette, hogy az ausztriai események után veszélybe került a Németországgal határos kis országok területi egysége és politikai függetlensége. 6 Ezt követően március 26-án találkozott egymással a két diplomata. Litvinov a beszélgetés folyamán kétszer is utalt Magyarország és a Német Birodalom egymás szomszédságából fakadó lehetséges következményekre: „A Magyarországhoz való viszonyunkat a változások nem érintették, ellenkezőleg, most fokozottabban érdekünk Magyarország függetlenségének fenntartása." 7 A május 6-i találkozójukon Litvinov a szovjet sajtó Magyarországgal foglalkozó tudósításaira hivatkozva azt tanácsolta, hogy Magyarország a Szovjetunió, Anglia, Franciaország és a Kisantant felé orientálódjék. A külügyi népbiztos szerint ezen államok politikai és gazdasági egvüttműködése megakadályozhatná a német expanziót Dél-Kelet Európában. 8 A szovjet vezetést az 1937-39 között budapesti ideiglenes ügyvivő, Plotnyikov jelentéseiben rendszeresen informálta a magyarországi helyzetről. 1938 júniusában két jelentést szentelt a magyar revindikációs célkitűzések ismertetésének. Az elsőben, amely 1938. június 11-én kelt, Plotnyikov a Magyarország és Csehszlovákia között éleződő viszályról írt: Magyarország érdeke a konfliktus fokozása a két állam között, és ennek érdekében sajtókampányba kezdett, sőt részleges mozgósítást is elrendelt. Németországnak a német követen keresztül fegyvervásárlási szándékát jelentette be. A konfliktus idején Magyarország félve tekint Romániára és Jugoszláviára, bár ez utóbbiról a sajtó 4 JloKyMemnbi BHetuneü FIonumuKU CCCP, XXL (1 HHBapa — 31 AeKa6pa 1938 r.). Moszkva, 1977. 163. A moszkvai magyar követség jelentései 1935-1941. Szerk.: PASTOR, PÉTER. Bp. ( 1992. 141. Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához II. (Magyarország külpolitikája 1936-1938). Szerk.: ÁDÁM MAGDA. Bp., 1965. 300-301. 7 A moszkvai magyar követség jelentései, 1935-1941, i. m: 142-144. 8 A moszkvai magyar követség jelentései, 1935-1941, i. m.: 144-146.
