Levéltári Közlemények, 71. (2000)

Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Seres Attila: Magyar revíziós törekvések és a szovjet külpolitika : adalékok a magyar-szovjet kapcsolatok történetéhez 1938–1939 fordulóján / 79–92. o.

SERES ATTILA MAGYAR REVÍZIÓS TÖREKVÉSEK ÉS A SZOVJET KÜLPOLITIKA (Adalékok a magyar-szovjet kapcsolatok történetéhez 1938-1939 fordulóján) HUNGÁRIÁN REVISIONIST EFFORTS AND THE SOVIET FOREIGN POLICY: Ivestigating the relationship between Hungary and the Soviet Union in the 20* century the modern Hungárián historiography pays special attention to the period after the World War II. It's less known in the Hungárián Hterature which role got Hungary in the European policy of the Soviet Union, what the position of the Soviet diplomacy was regarding the Hungárián revisionist efforts at the end of the 30's. The Soviet government objected against the first Vienna arbitrage due to the conditions of the arbitral agreement. At the same time the Soviet leadership supported the conception of the common HungarianPolish state bordér as they thought it would be the obstacle of the Germán expansion. With the Hungárián government having joined the Antikomintern pact at the beginning of 1939 the Soviet Union interrupted the direct diplomatic conventions between the two states. The Soviet foreign policy objected against the occupation of Sub-Carpathia in the March of 1939, because the Hungárián armed forces occupied this region in the assistance of Germany. After the Soviet-German non-agression treaty the Soviet Union admitted the territorial changes for Hungary's advantage in the period of 1939-1940. Az első világháborút lezáró versailles-i békerendszer átalakította az európai hatalmi viszonyokat. A rendezés következtében az Osztrák-Magyar Monarchia egykori területét kis nemzetállamok foglalták el. A két világháború közötti korszakban, Kelet-Európa országainak kapcsolataiban az első világháborút követő területi átrendeződésekhez való viszonyulás a legfontosabb probléma volt. A magyar külpolitika fő törekvéseinek középpontjában a revíziós célok megvalósítása állt, míg a Monarchia helyén kialakuló kisállamok számára a területi integritás megtartása jelentette az egyik legfontosabb politikai kérdést. A Szovjetunió a '20-as évek első felében kilépett elszigetelt nemzetközi helyzetéből, a '30-as évek közepétől pedig a világpolitika mind jelentősebb tényezőjévé vált. A közép- és kelet-európai kisállamok kapcsolataiban fontos szerepet játszó problémák befolyással voltak az európai hatalmak törekvéseinek alakulására, és a Szovjetunió közvetlen államérdekeit is érintették. A nagyhatalmi erőtérben mozgó szovjet külpolitika 1938-1941 folyamán kapcsolatba került Magyarország revindikációs terveivel, és azok részben sikeres megvalósulásával. A második világháború kitörésének időszakában a Szovjetunió kelet-európai politikai szerepvállalása növekedett, a háború befejező szakaszában pedig nyilvánvalóvá vált, hogy a térség maghatározó hatalmi tényezője lesz. A legújabbkori szovjet-magyar kapcsolatokat vizsgáló hazai történetírás figyelme inkább a második világháborút követő időszakra irányul. Kevéssé ismert a hazai szakirodalomban, hogy a század '30-as éveinek végén Magyarország milyen helyet foglalt el a Szovjetunió európai politikájában, hogyan viszonyult a szovjet diplomácia a magyar revíziós törekvésekhez. Ennek átfogóbb vizsgálata azért is indokolt, mivel a két világháború közötti korszakban a Magyarországgal szemben követett szovjet politikát — a hatalmi viszonyok állandó változásának függvényében — a magyar igények figyelembevétele és gyakran elfogadása jellemezte. Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1-2. szám. 79-92.