Levéltári Közlemények, 71. (2000)

Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - VISSZAEMLÉKEZÉS - Borsa Iván: Emlékezések : 60 év levéltárban / 233–266. o.

Borsa Iván: Emlékezések (60 év levéltárban) 261 A Filmtár (X szekció) esetében nem volt érdemes, hogy a hazai levéltári anyag mikrofilmjeiről ilyen segédlet készüljön, de a külföldön őrzött eredetiek esetében annál inkább. Ezért az Ausztriában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Romániában őrzött levéltári anyagról, valamint az összes többi országban készültekről 1960 és 1965 között elkészítettem az egy-egy kötetre terjedő repertóriumot, A Mohács előtti gyűjtemény „repertórium"-át is elkészítettem, miután végig rágtam magamat — az egykori „stokk" kivételével — a 988 növedék adatain. (Levéltári leltárak sorozat 54. kötete.) Ha már szóba került a DL stokk-ja (X 7 jelzetű állag), itt is felvetem ennek az ál­lagnak sajátosságát. Óváry Lipót amikor az akkori Országos Levéltár fondjaiból ki­emelte a Mohács előtti darabokat, az azokhoz tartozó minden „kék cédulára" (időrendi mutatólapra) ráírta/ráiratta a darab régi jelzetét, 26144 darab — még nem tudni — hány cédulájára. — 1986-ban már készen volt a számítógépes adatbázisban a DL-stokk minden rekordja, s így a régi jelzet szerinti lista alapján igen egyszerű lett volna, az ed­dig kényszerből létező Q 7 állag felszámolása, a benne rejlő fondok-állagok kibontása, és új adatok statisztikázása. DL-adatbázis A 60-as években elég sokat foglalkoztam a Diplomatikai Levéltár szerkezetével, így elő mertem állni javaslatommal, amely nyomtatásban A Magyar Országos Levéltár Diplo­matikai Levéltára adatainak 1 gépi segítséggel történő feldolgozása címet kapta. (Levél­tári Közlemények 1971.) Javaslatomat 1970 októberében az Országos Levéltár kibővített osztályvezetői érte­kezlete már megtárgyalta. Nem emlékezem rá, hogy hányan voltunk, de nem fértünk el a tárgyaló asztal körül. Egy kivételével (Bogdán István) valamennyi hozzászóló — ki­fogásolta. Volt, aki azt javasolta, hogy a mintegy 160 ezerre becsült kék céduláról (idő­rendet mutató lapokról) xeroxmásolatot kell készíteni négy példányban, s a másolatokat a cédulák időrendjén kívül a többi négy szempont (DL-szám, oklevélkibocsátó, fennma­radási forma, régi jelzet) szerint kell rendezni, és ugyanezt az eredményt fogjuk elérni. Javaslatom le lett söpörve az asztalról. 1974-ben az angliai Chelwood Gate-ben az UNESCO 25 ország egy-egy olyan le­véltárosát hívta meg, akik már dolgoztak személyi számítógéppel vagy készülnek ilyet bevezetni. Az egy hetes bentlakásos szemináriumban mindenki elmondta, hogy ,Jci mit" tud. Előadtam elgondolásomat és a hivatásosok helyeselték. A személyi számítógépek magyarországi megjelenésének köszönhető, hogy a 80-as évek elején Buzási János főigazgatóhelyettes megkérdezte tőlem, hogy volna-e ötletem arra, miként tudnánk mi is a számítógépet hasznosítani. Kértem, hogy olvassa el a Le­véltári Közlemények 1971. évfolyamában írt javaslatomat. Elolvasta és azt jegyezte meg, hogy ez jó lesz, de ki kell terjeszteni a Diplomatikai Fényképgyűjteményre is. A kivitelezés kezdeti nehézségei addig tartottak, amíg rendszerszervező munkatár­sunk jóvoltából meg nem ismertük az UNESCO által kifejlesztett ISIS nevű szoftvert, amelyet az UNESCO ingyen bocsátott az Országos Levéltár rendelkezésére. Az adatbe­1 Helyesen: egyes adatainak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom