Levéltári Közlemények, 70. (1999)

Levéltári Közlemények, 70. (1999) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Kulcsár Krisztina: II. József „udvari” utazása, 1764 / 39–77. o.

Kulcsár Krisztina: II. József „udvari" utazása, 1764 41 terjedelemben foglalkozott a bányavárosokba tett látogatással. Tanulmányunkban azonban nem csak a kiadatlan „Mémoires" ezen utazásra vonatkozó szövegét akarjuk közkinccsé tenni és így azt a tévhitet eloszlatni, hogy erről az útról semmi információval nem rendelkezünk. Budapesti és bécsi levéltári anyagok segítségével szeretnénk azt bemutatni, hogyan szerveztek meg 1764-ben a római király részére egy utazást az udvari normák szerint (Hofreise, Lustreise), és rámutatni, mennyiben hasonlít ez a későbbi, II. Józsefre jellemző társuralkodói utazásokhoz, illetve mennyiben tér el azoktól. * * * Mária Terézia korában az uralkodói utazások több típusát különböztethetjük meg, amelyek közül a legelterjedtebb az ún. udvari utazás (Hofreise) volt. Ekkor az udvar „hivatalos", legtöbbször politikai céllal tartózkodott Bécstől távol, nagy kísérettel és udvartartással (Hoflager). Ezek az utak megszabott ceremónia szerint mentek végbe és igen nagy költségeket emésztettek fel. Ilyenek voltak a király- és császárkoronázásra, az országgyűlésekre vagy a családtagok házasságkötéseire vezető utak.

11 Mária Terézia nem kedvelte a hosszadalmas utazásokat, amit, figyelembe véve a korabeli útviszonyokat és a közlekedési eszközök kényelmetlenségét, megérthetünk; szívesebben tett rövidebb udvari utazásokat (Lustreise), akár kastélyaikba, SchloBhofba vagy Holicsba, akár amikor országának nemeseit látogatta meg.

12 Férje, I. Lotharingiai Ferenc császár vadászatokat szeretett rendezni birtokain, ahova gyakorta vendégeket is hívott (Jagdreise).

13 Ezen kisebb udvari utazások természetesen jóval kevesebb költséggel folytak le. Az inkognitó utazások (Reisen al incognito) során nem volt kötött ceremónia, és a nagyszámú udvartartás távolléte miatt igen alacsony költséggel jártak. Ezek az utazások a családból II. Józsefre a legjellemzőbbek, akiről közismert, hogy míg Európát Falkenstein grófjaként járta be,

14 örökös tartományaiban tett „szemleútjai" (Inspektionsreise) során bár nem álnéven, de a legteljesebb inkognitóban (in dem vollkommensten Incognito), a lehető legegyszerűbben utazott. Az udvari utazások megszervezésekor udvari konferenciákat tartottak a főudvarmesternél (Obersthofmeister), aki az utazások előkészítésével kapcsolatos mindennemű Albert herceg visszaemlékezései felbecsülhetetlen értékűek. Mivel a múlt század második fele óta elveszettnek hitték, a korszak kutatói nem használták. Kiadásuk történeti értékük miatt feltétlenül fontos. Ezen és a herceg életrajzának megírásán H. Balázs Éva irányításával jelenleg dolgozom. „Mémoires de ma vie." Magyar Országos Levéltár P 298 A Habsburg család magyaróvári levéltára. Albert herceg iratai. Nr. 2. A. II. 12/1. (= P 298 Nr. 2. A. II. 12/1.) fol. 338-341. (1. Függelék 1.) Az emlékiratok alapján az utazás ismertetését 1. MALCHER, FRANZ XAVÉR: Herzog Albert zu Sachsen-Teschen bis zu seinem Antritt der Statthalterschaft in JJngarn, 1738-1766. Eine biographische Skizze. Wien-Leipzig, 1894. 131-135. Az utat főként a Wienerisches Diarium híradásai alapján említik: KOSCHATZKY, WALTER-KRASA, SELMA: Herzog Albert von Sachsen-Teschen, 1738-1822. Reichsfeldmarschall und Kunstmüzen. Wien, 1982. (Veröffentlichungen der Albertina 18.) 59-60. 11 ZELLMANNVEREH. KOLLREIDER, MÓNIKA: Hofreisen Maria Theresias. Phil. Diss. Wien, 1965. 3. 12 Uo. 9-10. 13 Vö. SCHREIBER, GEORG: Franz I. Stephan. An der Seite einer grófién Frau. Graz, 1986. Sajnos Lotharingiai Ferenc életének modern, tudományos feldolgozása eddig még nem történt meg, így a kutató kénytelen régi vagy népszerűsítő könyvekre hagyatkozni. 14 II. József európai utazásainak inkognitó-problémájához 1. MAY, W.: Studien. 28-35., UŐ: Reisen „al incognito". Zur Reisetütigkeit Kaiser Josephs II. Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung (= MIÖG) 93. (1985) 59-95.