Levéltári Közlemények, 70. (1999)

Levéltári Közlemények, 70. (1999) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Guszarova, Tatjana: A sárosi követválasztás utójátéka az 1659. évi pozsonyi országgyűlésen / 3–22. o.

GUSZAROVA TATJÁNA A SÁROSI KÖVETVÁLASZTÁS UTÓJÁTÉKA AZ 1659. ÉVI POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉSEN THE EPILOGUE OF THE ELECTION OF DEPUTIES IN SÁROS COUNTY AT THE DIET OF 1659 IN POZSONY: Measures taken against the autonomy of the counties during the Diet of 1659, which has thus far been neglected by historical research, provoked a violent clash between the CathoÜc and Protestant estates. The article gives an insight intő the everyday work of the Diet through the diaries of somé deputies. Az 1659. évi országgyűlés az első volt abból a négyből, amelyet I. Lipót tartott fél évszázados uralkodása alatt. Ekkor jelent meg először uralkodóként apja, III. Ferdinánd 1657-ben bekövetkezett halála után, és ez a körülmény más belső és külső politikai tényezők mellett nem csekély hatást gyakorolt az országgyűlés lefolyására. A jezsuiták által nevelt, egyházi pályára szánt ifjú király kevésbé volt toleráns a hit kérdéseiben, mint apja. Ennek következtében uralkodása első hónapjaitól kezdve gyorsított ütemben indult meg országaiban, így Magyarországon is, az ellenreformáció. A nagyszombati katolikus zsinat 1658 nyarán döntött a harcos ellenreformáció mellett, mondván, hogy az egy vallásban egyesített magyarság lépjen fel a török ellen.

1 A jezsuitáknak az a törekvése, hogy Lipót és az egyház támogatásával újabb kiváltságokat vívjanak ki a maguk számára az 1659. évi országgyűlésen, az állami és a vallási ügyekben megnövekedett befolyásukra mutatott. A király nem véletlenül hallgatott a vallási sérelmek orvoslásáról az országgyűlés elé terjesztett propositiókban.

2 Annak ellenére, hogy a vallási sérelmek végül napirendre kerültek, rendezésüket elhalasztották. Volt még egy tényező, amely meghatározta az 1659. évi országgyűlés jellegét: akkor ült ugyanis össze, amikor az erdélyi válság elérte a tetőpontját. A szerencsétlenül végződött lengyel hadjárat után a törökök által a trónjától megfosztott II. Rákóczi György egyszerre harcolt az országát pusztító tatár és török hadak, valamint riválisa, Barcsay Ákos ellen. Rákóczi kudarca kihúzta a talajt azoknak a politikusoknak a lába alól, akik személyéhez kötötték a magyar nemzeti királyság tervét.

3 Ennek megfelelően csökkent az érdeklődésük Rákóczi iránt, új utakat kellett keresniük a probléma megoldásához. A fejedelemség és a fejedelem bizonytalan helyzetét súlyosbította az, hogy Bécs visszautasította Rákóczi segítségkérését. Az erdélyi események mélyen érintették Magyarországot is. Egyrészt fokozódott a török támadás veszélye, másrészt Erdély várható bukása meggyöngíthette Magyarországot, a magyar rendeket a Habsburgokkal szemben. Rákóczi tevékenységének megítélésében távolról sem volt egyetértő a magyar1 R.VÁRKONYI ÁGNES: Országegyesítő kísérletek (1648-1664). In: Magyarország története, 1526-1686. 2. köt. Szerk.: R.VÁRKONYI ÁGNES. Bp., 1987. 1077. 2 MOL N 114 Archívum Regni. Kovachich Márton György gyűjteménye. Acta Diaetalia. Vol. 20. Acta Diaetae Posoniensis 1659. Propositiones... S. p. 3 PÉTER KATALIN: Zrínyi Miklós terve 11. Rákóczi György magyar királyságról. Századok, 106. (1972) 653-666. KIANICZAY TffiOR: Zrínyi Miklós. 2., átdolg. kiad. Bp., 1964. Levéltári Közlemények, 70. (1999) 1-2. szám. 3-22.