Levéltári Közlemények, 70. (1999)

Levéltári Közlemények, 70. (1999) 1–2. - LEVÉLTÁRI ISMERTETŐ - D. Tóth Béla: A börtönügy levéltári forrásai a Magyar Országos Levéltár irataiban / 205–215. o.

D. Tóth Béla: A börtönügy levéltári forrásai a Magyar Országos Levéltárban 211 Az 1945 utáni időszak egyik jellegzetessége, hogy a képviselők üléseinek szüneté­ben különböző elnevezésű testületek működtek. így az Ideiglenes Nemzetgyűlés, a Nemzetgyűlés időszakában, majd az Országgyűlés első éveiben működött az ún. Politi­kai Bizottság 1944. december 22.-1949. augusztus között. Ennek iratai között is talá­lunk a törvényalkotással kapcsolatos iratokat. Jelzete: XVIH-5. A Nemzeti Főtanács 1945-1946 között az államfőt megillető ügyekben járt el. XVIII-4 jelzetű csekély számú iratai között kegyelmi ügyekkel találkozhatunk. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának iratai 1950-1970 közötti időszakból érkeztek be a Magyar Országos Levéltárba. Az ira­tok jelzete: XVIII-2. A 21 tagú testület államfői feladatokat látott el, és ellátta az Or­szággyűlés helyettesítését annak ülésszakai között. Az államigazgatás felső szerveinek iratai közül a levéltárba érkezett a Minisztertanács 1944 és 1949 közötti időszakban ke­letkezett nagy forrásértékű irategyüttese. Jelzete: XIX-A-1, A Minisztertanács Titkár­ságán 1949-1980 között keletkezett, szintén nagy forrásértékű iratok a XIX-A-2 jelzetet viselik. Ezeket a szervezeteket azért tartottuk fontosnak felsorolni, mert a témánkat érintő ügyekkel is bármikor és bármelyik szervezet foglalkozhatott, ha ezek valamiért központi kérdéssé váltak. Az iratokhoz részletes jegyzékek készültek, ezek jelentős mér­tékben megkönnyítik a kutatást. Az országgyűlések iratanyaga mellett gyakran nem az eredeti irategyüttesben, hanem abból kiemelve találhatóak a jelentősebb ügyek iratai. Az N 105 törzsszám alatt őrzik az 1790/91. évi országgyűlés által szervezett bizottságok iratait, köztük a polgári és büntetőtörvénykönyv elkészítésére szervezett bizottság iratait is. Lényegében érdemes átnézni mind a 17 csomónyi iratot, mert nem tárgykörönként kerültek csomózásra az iratok, hanem pl. tervezetek, vélemények, kimutatások, tárgyalási iratok, javaslatok stb. szerint, vagyis majd minden fasciculusban, illetve csomóban találunk témánkra vonatkozó iratanyagot. Ugyancsak külön őrzés alatt találjuk az 1828-1830. években működött Deputatio systematicorum operatorum (rendszeresen működő bizottság) iratait is. A jogi albizottság iratait az N 101, Lfasciculusában (12. csomó) találjuk. Az 1840. évi országgyűlés által felállított választmány (bizottság) 1840-1844. között kelet­kezett iratai nem az 1843-1844. évi országgyűlés iratai között találhatóak, hanem kü­lön gyűjteményt képeznek. így a mindössze 1 csomónyi irat az N 95 törzsszám alatt ta­lálható. Csekély terjedelme ellenére is fontos kérdésekről szólnak az iratok: a jegyző­könyvek mellett itt őrzik a büntetőtörvénykönyv tervezetét (a bűntettekről és büntetések­ről, a büntetőeljárásról, a börtönrendszerről). A szabadságharc bukása, 1849 után, az abszolutizmus-kor iratait a D szekcióban őrzik. Az elnyomás időszakában az Osztrák Birodalomra érvényes törvények alapján szervezték a közigazgatást. Teljes mértékű volt a központosított irányítás, és a bör­tönügy kérdése — törvényi szabályozás szintjén — fel sem merült. Magyarországon is alkalmazták az Ausztriában 1803 óta már érvényben volt Strafgesetz előírásait, amely a szabadságvesztésre helyezte a fő hangsúlyt. Ennek használata során derült ki, hogy ke­vés és iszonyúan rossz állapotúak a vármegyei börtönök. Ezt felismerve már 1850-ben felmérették a megyében található börtönök, tömlöcök, fogdák állapotát, és kötelezték azok rendbe hozására a megyei biztosokat, sőt újak építésére is sor került. Az abszo­lutizmus magyarországi szervezetei közül közismert Haynau és Bach hivatalainak tevé­kenysége, de az már kevésbé ismert, hogy a Magyar Országos Levéltárban elsősorban

Next

/
Oldalképek
Tartalom