Levéltári Közlemények, 70. (1999)

Levéltári Közlemények, 70. (1999) 1–2. - LEVÉLTÁRI ISMERTETŐ - D. Tóth Béla: A börtönügy levéltári forrásai a Magyar Országos Levéltár irataiban / 205–215. o.

212 Levéltári ismertető nem az ő irataik, hanem csak a hadseregparancsnokság rendőri osztályának, a magyar­országi császári biztosnak, Geringernek, a királyi biztosoknak, valamint a kerületi fő­biztosoknak, és a kerületi kormányzatoknak, ezek hivatalainak iratai maradtak fenn. Vegyük sorra ennek a korszaknak témánkat érintő iratait: A cs. kir. belügyminiszté­rium általános iratai között külön csoportosították az egyes koronaországokra vonatko­zó iratokat. A Magyarországra és Vajdaságra vonatkozó iratokat (Aktén „Ungarn" und „Woiwodina" 1848-1860) őrizzük D 2 törzsszám alatt. A csaknem 300 csomónyi irat között, a 226-241. csomókban találhatók a büntető jogszolgáltatásra vonatkozó iratok. A VI. C. 1. tételben a bűnügyi rendtartás, a VI. C. 2. tételben a büntetőtörvénykezési ki­adások, a VI. C. 3. tételben a fogházak általános ügyei (helységek szerint) és a személy­zet iratai, a fegyencek számszerinti kimutatásai maradtak fenn. A cs. kir. igazságügy­minisztérium 1849-1861 között keletkezett iratai közül sajnos a Magyarországra és a Vajdaságra vonatkozó iratok jelentős része az 1956-os tűzvész során elégett, s csak az Erdélyre vonatkozó iratok maradtak meg (Jelzetük: D 7). A 11. csomóban az erdélyi börtönök és büntetőintézetek legfelsőbb irányítására vonatkozó iratok találhatóak. A Windischgrátz által kinevezett királyi biztosok ugyancsak néhány hónapig tevé­kenykedtek az országban, de miután a szabadságharc leverése utáni hónapokban az ő feladatuk volt, hogy elfogattassák az üldözötteket, begyűjtsék a fegyvereket, a Kossuth­bankókat, a biztosok rendezetlen iratai között is találhatunk börtönökre vonatkozó aktákat. Az 1849. május 30-án, a 777. császári hadsereg parancsnokává kinevezett Haynau táborszernagy június hónapban állította fel a hadseregparancsnokság rendőri osztályát, amelynek iratait a Magyar Országos Levéltárban őrzik. A „Polizei Section" általános iratait D 37 törzsszámon őrzik, és a 10. tételbe sorolt magyarországi börtönök állapo­tának és a bebörtönzöttek ügyének felülvizsgálatával kapcsolatos iratokat a 12-14. do­bozok tartalmazzák. A D 45 törzsszámú iratok a 777. hadseregparancsnokság igazság­ügyi osztályának az iratait tartalmazzák 1851-1856 közötti időszakból. Ezek között az iratok között a haditörvényszékek, hadbíróságok által elítéltek és várfogságra ítéltek stb. ügyei találhatók. (7-74. csomó, 29. csomó). A D 46 törzsszám alá a 777. hadsereg­parancsnokság Polgári részlegének iratait sorolták. A V777. D tétel a börtönügyekkel kapcsolatos iratokat tartalmazza (201-202. csomó). Amikor 1851. tavaszán szétválasztották a katonai és polgári kormányzatot, a ma­gyarországi helytartóság vezetője, császári biztosa br. Geringer Károly lett. Az ő hiva­tali apparátusának iratait is a Magyar Országos Levéltárban őrzik. A börtönökkel, börtönüggyel kapcsolatos iratok a D 51 törzsszámba sorolt Elnöki iratok 52-53. csomóiban és a 65. kötetben, valamint aD 51 törzsszám alá sorolt általános iratok 539. csomójában és a 71. kötetben találhatóak. Ugyancsak Geringer irányítása alatt állt a Pesti cs. kir. rendkívüli vizsgáló bizottmány, amely 1850-1851 között működött. Fel­adata a tolvajok és más bűnözők felkutatása, kihallgatása és elzárása volt az Újépületbe. Az ezzel kapcsolatos jegyzőkönyvet és iratokat a D 61 törzsszámon 1 kötetben és 7 cso­móban őrzik. A kerületi főbiztosok feladata a Haynau-féle katonai kormányzat idején a polgári közigazgatás irányítása volt, több megyére kiterjedően. A kerületi főbiztosok iratai csaknem teljes egészükben megmaradtak, a rendkívül változatos témájú iratok között

Next

/
Oldalképek
Tartalom