Levéltári Közlemények, 70. (1999)

Levéltári Közlemények, 70. (1999) 1–2. - LEVÉLTÁRI ISMERTETŐ - D. Tóth Béla: A börtönügy levéltári forrásai a Magyar Országos Levéltár irataiban / 205–215. o.

208 Levéltári ismertető A „Systematica" elnevezésű sorozat az 1791. évi 67. te. alapján létrehozott és rendszeresen (szisztematikusan) dolgozó bizottságoknak az iratait tartalmazza, amelyek a közpolitikai, adóügyi és bizottsági, úrbéri, kereskedelmi, harmincad- és közgazdasági, bányászati és pénzverési, jogügyi, oktatási, egyházi és az országos kívánalmakkal és sérelmekkel kapcsolatban jöttek létre. A törvénycikk megszabta, hogy ezek a bizottságok már az 1792. évi országgyűlés előtt tegyenek jelentést, de a munkálatokkal csak az 1825/27. évi országgyűlésre készültek el. Ez az országgyűlés e munkálatok megvitatására ugyancsak létrehozott egy nagy létszámú bizottságot, amely albizottságokban, a nádor vezetésével vette tárgyalás alá a rendszeres bizottság jelentéseit, öszszefoglalóit és javaslatait. A Systematica ennek a bizottságnak az iratait tartalmazza. Számunkra a jogügyi kérdésekkel kapcsolatos iratok az érdekesek, ezek közül is szeretnénk felhívni a figyelmet a vármegyék és városok által az albizottságok számára készített különféle kimutatásokra, statisztikai táblázatokra. Ennek az irategyüttesnek a jelzete: N24, 700-704 csomó. A Cumularia No. 2. elnevezésű irategyüttes a statáriális bíráskodásra (rögtönítélő bíráskodás, álló törvénytétel, talponálló bíróság, kengyel-törvény, processus judicii statarii, processus summarissimus, Standrecht) vonatkozó iratokat tartalmazza. A vármegyei jus gladii (vérhatalom joga) ítéletének végrehajtásához Mária Terézia óta az uralkodó jóváhagyása is kellett, de egyes büntetőperekben a közérdek a gyors, szóbeli eljárást tartotta szükségesnek. A napóleoni háborúk kapcsán az 1808-ban született II. te. 17.§-a intézkedik a statáriális bíráskodás hadbírói alkalmazásának lehetőségéről. E törvénycikk előírja, hogy statáriális bíráskodásra a megyei bíróságoknak is a nádortól, ennek távollétében az őt helyettesítő személytől kell engedélyt kérni rablógyilkosság, szándékos gyújtogatás, rablás és fosztogatással kapcsolatos útonállás esetében, ha ez tettenéréssel lepleződik le vagy a tettes üldözés közben fegyvert használt. A 3 napon belül meghozott ítéletet 3 órán belül végre kellett hajtani, az erről készült jegyzőkönyvet a megyei közgyűlésen keresztül a helytartótanács elé kellett terjeszteni. József nádor iratainak ez a sorozata a megyei statáriális bíráskodásra vonatkozó iratokat tartalmazza, többek között pl. az ún. Normáliákat, amelyek a statáriális bíráskodással kapcsolatos rendeleteket tartalmazzák. Az iratok 1798-1808 között keletkeztek, s jelzetük: N 24, 747. csomó. Rendkívül érdekes iratanyagot őriznek a Pest-Pilis-Solt vármegye által a helytartótanácshoz felküldött közgyűlési és kisgyűlési jegyzőkönyv másolatok (Protocolla congregationum comitatuum Pest, Pilis et Solt articulariter unitorum). A vármegyei ügyintézés is tükrözi az országos hatóságok ügyrendjét: jogszolgáltatási és közigazgatási ügyeket tárgyalnak. A kisgyűlés ebben a megyében szinte folyamatosan ülésezett, s igen gyakran foglalkozott a börtön és dologház ügyekkel is, nemcsak az országos szervezetek igényeinek megfelelően. Az iratok keletkezési ideje: 1813-1846 és jelzete: N 24, 749-839. csomók. A kutatást sajnos segédlet nem segíti, ezért célszerűbb a Pest megyei Önkormányzat Levéltárában folytatni a kutatást, ahol megfelelő segédletek állnak rendelkezésre, illetve a Magyar Országos Levéltárban őrzött anyagból hiányzó 1822-1824 és 1843-1844. évi jegyzőkönyvek itt hiánytalanul megtalálhatóak. A Militür-Kanzlei irategyüttes a magyar nemesi felkelésre vonatkozó nem titkos iratok gyűjteménye. Jelzete: N 25, időhatára: 1797-1814-(1836). Az iratanyag három