Levéltári Közlemények, 70. (1999)

Levéltári Közlemények, 70. (1999) 1–2. - LEVÉLTÁRI ISMERTETŐ - D. Tóth Béla: A börtönügy levéltári forrásai a Magyar Országos Levéltár irataiban / 205–215. o.

D. Tóth Béla: A börtönügy levéltári forrásai a Magyar Országos Levéltárban 209 részre tagolódik, amelyek mindegyike, de különösen a harmadik rész tartalmaz a börtönökkel kapcsolatos iratokat is. Az első részben az 1797-ben és az 1800-1801 között keletkezett iratokat találjuk. Kutatás a 9 csomónyi és 1 kötetnyi anyagban — lajstromozatlan iratok esetében — csak az iratok egyenkénti átnézésével vagy a lajstromkönyv rendszere szerint kikért iratok alapján végezhető. A második rész az 1805-1810 között keletkezett iratokat gyűjtötte egybe. Az iratanyag az N 25, 11-16. csomókban, illetve a 17-19. kötetekben kutathatók. A harmadik rész az utolsó nemesi felkelésre és annak felszámolására vonatkozó iratokat tartalmazza. A katonai igazságszolgáltatás, hadbíráskodás, katonai kilengések, katonaszökevények, lázadások ügyei mellett ezek között az iratok között találkozunk a börtönökre, illetve a börtönügyre vonatkozó iratokkal is. Az iratanyag az N 25, 20-37. csomókban, illetve a 38-46. kötetekben található. József nádor 1847-ben bekövetkezett halála után István főherceg lett a királyi helytartó, illetve az 1848. évi 2. te. alapján Magyarország nádora. István nádor levéltára (N 31) rendkívül értékes anyagot tartalmaz a rendi korszak utolsó esztendejére, az utolsó rendi országgyűlésre vonatkozóan, illetve a magyar szabadságharc elindulásával és a polgári Magyarország történetének a kezdeteivel kapcsolatban. Iratai között a témakörünkkel foglalkozó aktákat találhatunk a közpolgári témakörben őrzött iratok gyűjteményében. E rendkívül vegyes, szerteágazó témakört tartalmazó irategyüttes jelzete: N 31, 14-20. csomó. Az országgyűlési iratok az utolsó rendi és az első népképviseleti országgyűlések igazgatására vonatkozó iratait tartalmazzák. Jelzete: N 31, 29-32. csomó. A nádori levéltárak után a magyarországi országgyűlések irataiban is többször találkozunk a börtönügy tárgyalásával kapcsolatos aktákkal. A csak néhány hónapig ülésező 1802. évi Diaetán a vármegyei küldöttek elővették a már többször említett 1791. évi bizottságok iratait. A tárgyalt iratok között találjuk a büntetőtörvénykönyv, az igazságszolgáltatás korszerűsítésével foglalkozó aktákat is. Jelzete: N 59,. Fasciculus E. Az 1791-es reform-bizottságok munkálatainak jelentéseivel csak az 1825-1827. évi reform országgyűlés foglalkozott ismét, de döntés helyett újabb bizottságok és albizottságok kiküldésével tovább húzták-halasztották a döntést. így ennek az országgyűlésnek az irataiból is csak a részeredményeket ismerhetjük meg. A bizottságok tárgyalási anyagát, illetve az észrevételeket az N 64 törzsszámú iratok Fasciculus B. aktái között találhatjuk. Az 1830. évi országgyűlés iratai között helyezték el az 1825-1827. évi 8. te. által kiküldött bizottságok anyagait. Ezek között (Jelzet: N 65, 8-16. kötet) találjuk meg Juridicis elnevezés alatt a deputatio regnicolaris munkáinak eredményeit is. Az 1832-1836. évi országgyűlésen is foglalkoztak a jogszolgáltatás egyes kérdéseivel, ezek iratait az N 66, Fascilus E-F (2-3. csomók) alatt találjuk meg. Az 1839-1840. évi országgyűlés ismételten bizottságot küld ki az 1840. 5. te. alapján a büntető- és javítórendszer kérdésének a megvizsgálására, ekkor születik meg a mezőőri rendőrségről szóló törvény is. Az N 67 törzsszámú iratok A fasciculusa tartalmazza az eredeti törvények iratanyagát, itt találjuk a büntetőintézetekkel kapcsolatos iratokat is. Az 1843-1844. évi országgyűlés az előző időszakban alakított bizottság jelentése alapján tárgyalta a büntetőkódex létrehozására készített javaslatot, a javító intézetekkel kapcsolatos kérdéseket. A törvény el is készült, de azt a király nem szentesítette. Ezek az irományok az N 68, Fascilus A. jelzet alatt kutathatók. Ugyanitt, de a D fasciculusb&n ta-