Levéltári Közlemények, 69. (1998)

Levéltári Közlemények, 69. (1998) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Pásztor Lajos: Adatok a bukovinai és a moldvai magyarság 19. századi történetéhez / 85–97. o.

Pásztor Lajos: Adatok a bukovinai és moldvai magyarság 19. századi történetéhez 87 ban elfoglalt földek visszaadását — először az udvari kancelláriához került.

5 Ott azonban csak iktatták a kérvényeket, tárgyalásra már nem került sor, hanem áttették az ügyet a Helytartótanácshoz,

6 amely 1848. február 1-jei ülésén foglalkozott velük. Minthogy azonban Hadikfalváról azt sem tudták, merre fekszik, és ennek utánanézni vagy a kérvényeket tüzetesebben átolvasni nem volt kedve senkinek, így elfogadták az egyik résztvevő által adott magyarázatot, hogy ti. a kérdéses hely Krassó vármegyében fekszik. Leírtak tehát oda „véleményes tudósítás végett", és átküldték a kérvényeket is,

7 Krassóban szerencsére tudták, hogy Hadikfalva Bukovinában van, és a kérvényeket visszaküldve, felvilágosítottak a Helytartótanácsot tévedéséről. Ez azonban nem vehette újra tárgyalás alá az ügyet, mert közben az 1848-as reformok megszüntették magát a Helytartótanácsot is. Az iratok így kerültek az újonnan felállított magyar igazságügyi minisztériumba. A bukovinai magyarok sorsán nem segíthetett azonban az igazságügyi minisztérium sem, mert Bukovina nem tartozott Magyarországhoz. Érdemben nem is foglalkozott a kérvényekkel, hanem 1848. április 30-án átküldte „az Ő Felsége személye mellé rendelt magyar felelős miniszterségnek", hogy onnan további tárgyalás végett (eddig még nem tárgyalták az ügyet sehol) a császári belügyminisztériumba tegyék át. Május 6-án valóban eljutnak az iratok az osztrák belügyminisztériumba, de ott valószínűleg egyszerűen az irattárba kerültek: további sorsukról legalábbis nem tudunk, és a bukovinai magyarság 1848-ban megismételt folyamodványai világosan mutatják, hogy előző kérvényük elintézetlen maradt. Andrásfalva, Hadikfalva és Újtelep-Tomnatik képviselői 1848. június 19-én Esterházy Pálhoz fordulnak és megkérik, hogy folyamodványaikat terjessze a király elé és legyen pártfogójuk. Kérvényüknek hosszú utat kellett megtennie. Esterházy Pál távollétében Pulszky Ferenc államtitkár Batthyány miniszterelnököt kéri az ügy elintézésére június 30-án, kiemelve átiratában hogy „ezen magyar atyánkfiai köztudomás szerint mindig eleven jelét adták irántunki rokonszenvüknek".

11 A magyar miniszterelnök azonban augusztus 5-én újra a magyar külügyminiszterhez küldi át a kérvényeket azzal, hogy „miután a folyamodók nem magyar, hanem ausztriai alattvalók, kérelmeik tárgyalásába a magyar ministérium belé nem bocsátkozhatik; tekintve azonban azt, hogy velünk egy nemzetbeliek, méltányos lenne, miszerint sérelmeik lehető enyhítése herczegséged által az illető helyeken melegen ajánltatnék".

12 A külügyminisztérium ekkor az osztrák belügyminisztériumhoz fordul, és intézkedését kéri a bukovinai magyarság helyzetének javítására. Közvetlenül az osztrák belügyminisztérium sem intézhette el 3 MOL A 39 Magyar Kancelláriai Levéltár, Magyar Királyi Kancellária regisztratúrája, Acta generál ia, 1847. MOL C 59 Helytartótanácsi Levéltár, Magyar Királyi Helytartótanács, Departamentum Urbariale, 1848:1150. kútfő. 7 Uo. 451:1. * MOL H 70 1848/1849-i minisztériumi levéltár, Igazságügyi Minisztérium. Úrbéri osztály, 1848:83. 9 MOL H 70 1848/1849-i minisztériumi levéltár, Király személye körüli minisztérium, Általános iratok, 1848:98. 10 MOL H 6. 1848:368. L. Függelék 4. sz. irat. Az eredetileg idetartozó mellékletek az ügyintézés során az 1848:847 sz. iratokhoz lettek csatolva: MOL H 6. 1848:847. L. Függelék 2-3. sz. irat. Tomnatik falunak az uralkodóhoz intézett kérvénye nem ismeretes. Eredetileg is az Esterházy Pálhoz küldött folyamodványnak csak két melléklete említödik. " MOL H 6.1848:368. 12 MOL H 6.1848:847.