Levéltári Közlemények, 69. (1998)

Levéltári Közlemények, 69. (1998) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Pap Gáborné: Úrbéres viszonyok Mária Terézia korában Szatmár megyében / 133–155. o.

140 Közlemények 1. A művelési ágak szerinti megoszlás az 1785. évi birtokbevallások alapján, Bárándy szerint hold Úrbéri összeírásba (1200 négyszögöles) véve (hold) ház- és udvartelek (belső telek) 47 500 11 140 szántó 434 250 72 318 rét 76 000 46 723 kert 10 500 szőlő 58 587 legelő 29 012 erdő 360 000 hasznavehető összesen 1 015 649 130 181 a megye teljes területe 1 420 667 A jobbágyság tehát a belsőteleknek 23,45%-át, a szántónak csak 16,65%-át, a rétnek 61,48%-át vehette úrbéres használatba. A rétek aránya magas, illetve a szántóké kevés a többi megyéhez viszonyítva. Amint az összeíró bizottság jelentése is utal rá, többször rétből adtak pótlást a helységeknek, ha a szántásra alkalmas földnek szűkében voltak. Mindenesetre az összehasonlított adatok nem adtak teljes képet az úrbéres föld és a juttatás arányáról, mivel a legelő, erdőhasználat és nádlás joga és az egyéb haszonvételek itt nem jutnak kifejezésre. Az úrbéres szántóföldeket négy minőségi osztályba sorolták. 2. A megye helységeinek osztályzása a szántóföldek minősége szerint helységek száma 1. osztály II. osztály III. osztály IV. osztály összesen (26 hold) (28 hold) (30 hold) (32 hold) község 107 58 50 18 233 mezőváros 15 1 1 1 1_8 összesen 122(48,60%) 59(23,51%) 51(20,32%) 19(7,57%) 251(100%) 3. A különbözőképpen minősített szántóföldek kiterjedése települések szerint holdak száma a községekben a mezővárosokban összesen % I. osztály 42 077 11 552 53 629 74j5 II. osztály 9 658 245 9 903 13,69 III. osztály 7 605 312 7 917 10,96 IV. osztály 869 - 869 1,20 összesen 60 209 12 109 72 318 100,00 Legtöbb tehát az olyan helység — a megyében összeírtaknak közel a fele, ahol a szántókat I. osztályúnak minősítették. A II. és III. osztályba sorolás hasonló arányú, és csak 19 helység került a IV. kategóriába, ahol egy egész telekhez 32 hold szántót mértek ki. Az egész megye kiadott szántóterületének a3/4-e (74%-a) első osztályú, és alig több, mint a tizede negyedosztályú. A legtöbb esetben tehát 26 hold szántó jut egy telekhez. A mezővárosok szántóinak 95,4%-a I. osztályú és csak 2, illetve 2,5%-a a II. és III. osztályú minőség. Az egyetlen negyedosztályú mezővárosnak csak úrbéres zsellérje volt, rétjárandósággal, se jobbágyot, se szántót nem írtak össze benne. A községek földjéből csak mintegy 70% az I. osztályú szántó, a többiből 16% II. osztályú és csak töredéke (1,44%) a IV. osztályú föld.