Levéltári Közlemények, 69. (1998)

Levéltári Közlemények, 69. (1998) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Pap Gáborné: Úrbéres viszonyok Mária Terézia korában Szatmár megyében / 133–155. o.

Pap Gáborné: Úrbéres viszonyok Mária Terézia korában Szamár megyében 141 Feltűnően különbözik a mezővárosok besorolási aránya a községekétől; míg az úrbérrendezésre került megyei összes mezőváros 83 %-ában I. osztályú szántót találunk, a községeknek csak kb. felénél (45,9 %). Itt a II. és III. osztályú besorolás nagyobb arányú, míg a mezővárosokból csak l-l (5,5 %-a) minősült II. és III. osztályúnak. 4. Az úrbéres rétek minőségi besorolása kétszer néha kétszer egyszer összes kaszálható % kaszálható % kaszálható % % község 5 2,15 26 11,16 202 86,69 233 100 mezőváros 1 5,56 17 94,44 18 100 összesen 6 2,39 26 10,36 219 87,25 251 100 A rétek osztályozásából arra lehet következtetni, hogy a megyében igen kevés volt az egynél többször kaszálható terület, csak 13%, és 87%-ban olyan rétet osztottak az úrbéres telkekhez, ahol évente csak egyszer vagy egyáltalán nem lehetett kaszálni. Ebből 12 kaszást mértek egy egész telekhez. Mindössze 6 helység rétjét tekintették I. osztályúnak, köztük egy mezővárosét. 5. A rét terület (holdak számában) kétszer néha kétszer egyszer összes kaszálható % kaszálható % kaszálható % % község 1458 3,67 4441 11,18 33 825 85,15 39 724 100 mezőváros 205 2,93 - - 6 794 97,07 6 999 100 összesen 1663 3,56 4 441 9,50 40 619 86,94 46 723 100 Szatmárban egy helységre átlag 518,64 hold úrbéres föld jutott. Ez helységenként 288,12 hold szántó, 186,14 kaszás rét és 44,38 hold belső telekre osztható. Jóval alacsonyabb ez a középérték a dunántúli megyékénél, ahol a községek 640,68 hold úrbéres földön gazdálkodtak átlagosan. A szélső értékek ennél is jóval nagyobbak: Somogyban 786, Veszprémben 725 hold volt egy-egy helység úrbéres földje. Az átlagszám természetesen nem ad hü képet a községek helyzetéről, hiszen Szatmárban hat helységnek egyáltalán nem volt telki földje, kettő viszont 3000 holdnál, öt pedig 2000 holdnál nagyobb úrbéres földön gazdálkodott. Emellett a községek jobbágylakosságának létszámával is egyenes arányban állt a helység úrbéres területének nagysága. Az úrbérrendezéskor a megyében megállapított teleknagyság egy egész telekhez 35 holdtól 46 holdig terjedhetett, aszerint, hogy melyik kategóriába sorolták a helységet. Az átlagtelek nagysága tehát 40 holdra tehető, ami 29 hold szántót, 10 kaszás rétet és 1 hold belső telket foglalt magában. A megyében összeírt 2816 28/32 egész telekhez

19 123 834 hold telki föld jutott, vagyis egész telkenként 43,93 hold. Következésképp a telekhez járó mennyiséget kimérték, ha összességében nézzük, sőt annál majd 3 holddal többet is. Ez a mennyiség megfelelt a helységek szerinti telekátlagnak is. De míg az előírt teleknagyságnál a szántó és rét aránya 2/3-1/3 volt (26-32 hold szántó és 8-12 kaszás rét), addig a kiosztott teleknagyságnál az arány erősen a rétek javára tolódott. Az előírt egy hold belső, „háztáji" föld A töredék teleknagyságot harminckettedekben (/32) számoltuk.