Levéltári Közlemények, 69. (1998)

Levéltári Közlemények, 69. (1998) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Pap Gáborné: Úrbéres viszonyok Mária Terézia korában Szatmár megyében / 133–155. o.

Pap Gáborné: Úrbéres viszonyok Mária Terézia korában Szatmár megyében 139 Szatmár megye úrbéres bizottsága 1774 januárjában megkezdte a rendezés végrehaj­tását, és az év során — nagyrészt augusztus-szeptember hónapban — lefolytatta az úr­bérrendezési eljárást. Néhány helység rendezése 1775 januárjában történt meg, és ezzel az összeírás a megyében befejeződött. Az eljárás során 251 helység — 18 mezőváros és 233 község — kapott urbáriumot. Nem került úrbéri szabályozásra a megye két szabad királyi városa: Szatmárnémeti és Nagybánya, valamint Felsőbánya és Kapnikbánya privilegizált bányavárosok sem. Szin­tén nem érintette az úrbérrendezés a nemesek által lakott Borzova, Mánd és Zsarolyán községeket. Egy község, Rozsály kivételével valamennyi helység úrbéri tabellái fennma­radtak a Helytartótanács Levéltárában. Rozsály helység adatait a későbbi kancelláriai összesítő kötetből pótoltuk. Bár a rendelet szerint minden helység számára a lakosság anyanyelvén kellett kiállí­tani az urbáriumot, ezekből nem lehet következtetni Szatmár megye lakosságának nem­zetiségi összetételére. Az úrbéri felméréskor ugyanis csak 12 helység kapott német nyel­vű urbáriumot, és egyetlen román vagy rutén nyelvű urbáriumot sem állítottak ki. Az 1773-ban készült helységösszeírás, a Lexicon Locorum 255 Szatmár megyei helységet említ, ebből 19-et mezővárosi és 236-ot községi jogállással. Az eltérés magya­rázata, hogy a mezővárosok közt szereplő Kálmánd, Józsefháza és Nagymajtény helysé­geket az úrbéri összeírás községként említi, Nagykároly és Kismada helységeket viszont mezővárosi jogállással rendezték, bár ezeket a Lexicon községként írta össze. Az összeí­ráskor Hidegkút helységnek is adtak urbáriumot, de ez a község nincs megemlítve a Lexicon Locorumban. Nem kapott urbáriumot Ilosva és Pálfalva helység a krasznaközi járásban, róluk az iratokban sem történik említés. * * * Az úrbéri tabellák szerint a megyei úrbéres földek nagysága a következő volt: belső telek 11 140 hold, szántó 72 318 hold, rét 46 723 hold, összesen 130 181 hold. Az ada­tokat összehasonlítottuk a rendelkezésünkre álló, korban legközelebbi statisztikával, Bárándy János munkájából. Eszerint a megye teljes területe 1 420 667 hold (Bárándy adatait 1200 négyszögöles holdra átszámítva); tehát az úrbéres föld a megye összterüle­tének 9,16%-a. A megyei összterület azonban magában foglalja az értéktelen mocsaras, lápos földeket is, ezért reálisabb az összehasonlítás, ha Bárándy adataiból csak a haszna­vehető föld nagyságát vesszük figyelembe. Ez 1 015 849 (1200-as) hold. Az úrbéres föl­dek aránya így a hasznavehető terület 12,82%-a. 17 MOL A 39 Magyar Kancellária Levéltára, Acta Generalia 1786. évi 3688. szám. n BÁRÁNDY JÁNOS: Magyarország statisticai összes átnézete. Bécs, 1842-1844. VIII. tábla.

Next

/
Oldalképek
Tartalom