Levéltári Közlemények, 69. (1998)
Levéltári Közlemények, 69. (1998) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Sunkó Attila: Az erdélyi fejedelmek udvari hadai a 16. században / 99–131. o.
Sunkó Attila: Az erdélyi fejedelmek udvari hadai a 16. században 121 adományozott 25 forint segélyt (subsidium), amelyet Tarpay Gáspár egész élete folyamán a Kolozsvári Sókamara jövedelmeiből élvezett, a nemes Nagy Tarcsay Ferencnek, a gyalogtestőrség alszázadosának (yicecenturio peditum praetorianorum) és Nagy Demeternek, a gyalogtestőrség tizedesének {decurio peditum praetorianorum) adományozza. 123 Bizonyára Tarpay Gáspár már Báthory István uralkodása idején a fejedelmi testőrség tagja volt, és ezen minőségében kapta adományát. A javadalmazás más formáját jelentette az adó alól való kivonás {exemptio). Báthory Zsigmond 1590. december 20-án Tordai Bojér Istvánnak, testőrgyalogsága hadnagyának (ductor peditum nostrorum praetorianorum) „hűséges szolgálataiért" Tordán a piactéren a Tordai Kamara épülete mellett lévő házát a hozzátartozó szőlőkkel és szántókkal együtt minden adónemtől mentesíti és a köznépi állapotból kiemelve megnemesíti. A nemesítés és az exemptio megilleti Bojér István utódait és örököseit is. A nemes Szegedi Mihály, a gyalogtestőrség tizedese {decurio peditum praetorianorum) számára 1591. július 19-én adományozott mentesség szerint a fejedelem a fent említett Szegedi Mihály — Gyulafehérváron a városfalakon kívül az Oláh utcában lévő — házát {domum ... in hac Civitate Álba Júlia extra muros, in piatea Oláh Vcza vocata) mindennemű adó fizetése alól élethossziglan mentesíti. A fejedelem az exemptióval jelentősen csökkentette Bojér István és Szegedi Mihály terheit (addigi szolgálataikat is jutalmazva egyúttal), így valószínűleg a fizetés emelése nélkül vagy annak kisebb mértékű emelésével sikerült megőrizni, illetve fokozni az állandó haderő tagjainak gazdasági erejét. A ház — amelynek Gyulafehérváron belüli fekvése is fontos — közelsége a szolgálati helyhez, a fejedelmi palotához a testőrző feladat könnyebb ellátását segítette. A város rekonstruált térképén ugyanis, amely forrásként a gyulafehérvári nemesek és polgárok telkeinek 1674-ben készült összeírását használta, a Kis-Oláh és Nagy-Oláh utcában több „darabont telek" is található. Amennyiben elfogadjuk, hogy Szegedi Mihály háza ezen utcák valamelyikében volt, akkor a 17. század folyamán szokásosnak számító, tudatos fejedelmi telepítéspolitika egyik korai példájával állunk szemben. Az udvari gyalogság vezetőinek helyzetére vonatkozóan a következőket rögzíthetjük: A magasabb rang nem követelte meg (Bojér István), de nem is zárta ki (Szegedi Mihály) a nemesi réteghez tartozást. A kiváltságok különböző formái a fejedelem 123 F 15X1. 166 v fol. 124 A sókamarától húzott jövedelem eléggé általános lehetett az udvari hadak vezetői körében is. Geszti Ferenc mint udvari főkapitány (Supremus aulae Capitaneus) is részesült hasonló juttatásban. „Item die 25 április, lllustrtssimus Princeps iuxta clementem annuentiam Sacraíissimi Regis Poloniae, Magistro Francisco Gezthy Consiliario suo et Suppremo aulae Capitaneo, ducentos Jlorenos Sales ex Camera Wizaknay Singulis annis dari deputavit. Albae Juliae 1583 ". LR I. 25. 125 F 15 XI. 106. fol. l26 F15X1.293 r fol. 127 A térkép címe: „Gyulafehérvár város és vár térképe 1711. előtt." IMECS, 19-33.. 22., 30., 32. Báthory István 1585. július 26-án Niepolomiczéből Giczy János kormányzóhoz írt levelében így intézkedik: „Badar László, mi Udvarunkbeli gyalogunk, adja értenünk, hogy Szent Ivánon volna egyházi nemessége, melynek az levelei elégtenek az házzal együtt, kit egyéb nemesemberekkel is megbizonyíthatna, hogy az, őseitől maradt nemes öröksége volna. Azért, hajó bizonyságok alatt megbizonyíthatja, ... adasson róla új levetet Kegyelmed". VERESS, 1944, II. 313-314.
