Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Dreska Gábor: A pannonhalmi konvent hiteleshelyének működése a Zsigmond-korban : a pannonhalmi konvent hiteleshelyének 1387 és 1437 között készült kiadványai a Pannonhalmi Bencés Főapátsági Levéltárban / 3–61. o.

10 Forrásközlések Hasonlóképpen pereskedéssel végződött a Garai családdal való kapcsolat is: János apát 1393-ben adta bérbe Magasi birtokát Garai Miklósnak és Jánosnak, de már 1408 körül bajok lehettek a bérleti jog vagy talán a bérletfizetés körül, mert Márton apát ekkor íratta át az egyébként a veszprémi káptalan által kiállított oklevelet a pannonhalmi konventtel. A helyzet valamikor a húszas évek elején éleződhetett ki igazán, de 1424-ben a pannonhalmi hiteleshely jelentése szerint a Garaiak jobbágyai már Koppányban hatalmaskodnak, majd Ugod, Nagygyimoit, Noszlop és Barnáid birtokok következnek, végül pedig Kajár is sorra kerül.

40 Ezen perhez sorolhatók még a Garaiak kezén levő cseszneki vár várnagyának Akol és Koppány birtokok elleni támadásai,

41 a Csesznekhez tartozó Porvára kirendelt officiálisok hatalmaskodása Kajáron és Koppányban,

42 valamint a Garaiak szolgálatában álló Bárót Balázs és jobbágyainak erőszakoskodásai.

43 Nem sokat kell arra sem várni, hogy ismét előkerüljön az árpási vám kérdése és a mórichidaiak bérletfizetése, ezúttal még hatalmaskodással is tarkítva.

44 Akárcsak a Garaiakkal, úgy a csornai prépostsággal is kölcsönös perlekedésbe fulladt a bérleti egyesség: Ponyvád birtokának ügye 1420 óta terítéken volt a két fél között, míg végül 1429-ben komolyabb tettlegességig nem fajult a dolog a prépost gyarmati jobbágyai részéről. Erre aztán már a bakonybéli apát és emberei is megunták a huzavonát, és kajári jobbágyai maguk igyekeztek elégtételt venni Gyarmaton. A pernek ez a része hamarosan befejezést nyert, de Antal prépost ellen még évekig folyt az eljárás a Ponyvádi bérlet ügyében.

45 Meglehetősen hosszúra nyúlt a takácsi nemesek 1430. évi Ponyvád elleni támadásával kezdődő per is. Először csak az apát ponyvádi tizedszedői elleni támadásról tesz jelentést a pannonhalmi konvent, majd megindulnak a Ponyvád és Kajár birtokok ellen is a támadások, sőt bakonybéli legelőkről is hajtanak el állatokat a takácsiak. Hasonlóképpen nem kímélik az apátnak a győri püspök vaszari birtokára gabonacséplés végett küldött jobbágyait sem, akiket szintén megtámadnak. A hosszúra nyúlt perlekedés csak 1436-37ben zárult le a nemesek, illetve Mihály apát kölcsönös esküjével.

46 A több évig tartó hosszadalmas persorozatok mellett néhány kisebb per is zajlik: 1424-ben Ölvedi János veszprémi éneklőkanonok és társainak Akol birtokon elkövetett hatalmaskodásáról jelent a pannonhalmi konvent, 1427-ben pedig a bogdáni officiálisok négy évvel korábban az apát úton lévő borsodi, polányi, gannai és noszlopi jobbágyaival szemben elkövetett erőszakoskodásairól és a folyó évben Polányban elkövett emberölésről.

47 Hasonlóan apróbb ügyben folyik az eljárás 1428-ban Szécsi Miklós és fiai tamási jobbágyainak Bernáld birtokon elkövetett hatalmaskodásai, illetve a szántóföld jogtalan használatának ügyében; Mórichelyi Farkas László gecsei jobbágyainak 1425 és 1426-ban Kajáron elkövetett emberölési kísérletének és fosztogatásainak ügyében; a tarjániak 1427. évi támadásáról az apát tizedszedői ellen; Monoszlói Csupor Pál fiainak és patonai 7. 3£*. 40 24., 29., 50. sz. 41 43., 55., 57. sz. 42 56. és 57. sz. 43 27., 28. sz. (Bárót Balázsról !.: PRT VIII. 481. /1887) 44 25., 26., 33., 38. sz. 45 36., illetve 35. sz. Vö. PRT VIII. 140-141. 46 39., 40., 42., 44., 45. sz. Vö. PRT VIII. 142-143. 47 23., illetve 30. sz.