Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - Szende Katalin: Családszerkezet és örökösödési szokások a késő középkori Pozsonyban és Sopronban / 77–98. o.

SZENDE KATALIN CSALÁDSZERKEZET ÉS ÖRÖKÖSÖDÉSI SZOKÁSOK A KÉSŐ KÖZÉPKORI POZSONYBAN ÉS SOPRONBAN

1 Mollay Károly professzor úr em lékének FAMILY STRUCTURE AND PATTERNS OF INHERITANCE CUSTOMS IN LATE MEDIEVAL POZSONY AND SOPRON: The article deals with various aspects of demography and family life in two free royal towns of late medieval Western Hungary. The examples and conclusions are based upon 844 last wills composed and registered in the Protocollum Testamentorum of Pozsony (Bratislava, Pressburg) between 1420 and 1529, as well as 312 similar sources from Sopron (Ödenburg) from the period 1393-1526. Although testaments were not intended to give a full account of the members of the testators' household, they preserved the largest quantity of data available from urban context on marriage and the spouses, on the generations preceding and following the testator, i.e. parents, children and eventually grandchildren, as well as on collateral relatives and domestic servants. Preliminary results of the reconstruction of household sizes and family structure suggest that in this region of EastCentral Europe urban families were closer to the western marriage patterns, while in rural context the eastern system of development prevailed. These differences can partly be explained by the inheritance customs in the towns which differred both from that of the nobility and of the peasants. The material presented here implies the possibility of comparison with several other European towns. I. A végrendeletek mint a történeti demográfia forrásai? Nem véletlen, hogy a végrendeletek nem számítanak a történeti demográfia hagyományos forrásai közé. Nyilvánvaló, hogy a végakarat írásba foglalásának nem az volt a célja, hogy teljes képet adjon az örökhagyó családjáról. Mégis, mivel azok a források, amelyeket általában a családszerkezet rekonstruálására szoktak felhasználni (anyakönyvek, népszámlálási iratok, személyekre lebontott adóívek) középkori és kora újkori városainkra vonatkozóan teljesen hiányoznak,

2 nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat az adatokat, amelyeket a testamentumokból ezzel a témával kapcsolatban összegyűjthetünk. A végrendeleteket leginkább a családi fényképekhez hasonlíthatjuk: néhány családtag elhunyt, mások még nem születtek meg, amikor a felvétel elkészült. Feladatunk tehát az, hogy a gyakran töredékes utalásokat összegyűjtsük, és megpróbáljunk ezekből a pillanatfelvételekből egy teljes képet, ideális esetben mozgófilmet rekonstruálni. A végrendeletek ilyen irányú felhasználására, a családra és az öröklésre vonatkozó jogtörténeti irodalmon kívül elsősorban akkor került sor, ha a kutatás célja az egyes nevesebb családok közötti személyi kapcsolatok és összefonódások, pl. a Hanza-városok ' A jelen tanulmány korábbi változata, amely 430, 1420 és 1485 között keletkezett végrendeletet dolgozott fel, megjelent a Medium Aevum Quotidianum 35. (Krems, 1996) és az Otium 3/1-2. (Zagreb, 1995) közös számában (107-124.). A téma kutatását a Soros Alapítvány Research Support Scheme (Prága) 1078/1996. sz. ösztöndíjával támogatta. Szeretném megköszönni Kubinyi András tanácsait és megjegyzéseit. 2 FÜGEDI, ERIK: The demographic landscape of East-Central-Europe. East-Central-Europe in Transition. Ed.: ANTONI MACZAK-HENRYK SAMSONOWITZ-PETER BURKE. Cambridge, 1985. 47-58. (a továbbiakban: FüGEDl, 1985.), itt: 47-48., vö.: GRANASZTÓI GYÖRGY: A polgári család a középkor végi Magyarországon. Történelmi Szemle, 25. (1982) 605-663. (A továbbiakban: GRANASZTÓI, 1982) Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1-2. szám. 77-98.