Levéltári Közlemények, 68. (1997)
Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - IN MEMORIAM - Borsa Iván: Pásztor Lajos (1913–1997) / 292–293. o.
292 I fí memóriám Pásztor Lajos (1913-1997) A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészettudományi karán történelemlatin szakos hallgató volt, tagja az Eötvös Collegiumnak. 1936-ban mindkét szakjából szakvizsgát tett és római ösztöndíjat kapott egyháztörténeti kutatásokra. Rómából két év múlva tért haza, elvégezte az ötödik évet. 1939-ben tanári oklevelet, 1940-ben egyetemi diplomát szerzett. A Fáy utcai gimnáziumban tanított, s ezzel párhuzamosan a Nemzeti Múzeum tanácsa 1941 januárjában mint főiskolai képesítésű gyakornokot osztotta be az Országos Levéltárba, ahol 1942-től mint beosztott gimnáziumi tanár teljesített közszolgálatot. (Az Állástalan Diplomások Országos Bizottságának megszűntével néhányan ilyen módon kerülhettek hosszabb-rövidebb időre közgyűjteményekhez.) A kétéves római ösztöndíjasság alatt szerzett komoly nyelvtudása, római helyismerete, tartózkodó modora és kiemelkedő szorgalma segítette ahhoz, hogy 1946. november 4én ismét Rómába érkezhetett mint az újjáéledő római magyar intézet, az Accademia d'Ungheria miniszter által kinevezett titkára. Ezt a feladatkört, amelynek ellátása mellett folytathatta kutatását az Archivo Segreto Vaticano-ban, nem sokáig láthatta el, mert 1948 végén másokkal együtt egyértelműen politikai okokból eltávolították a római intézetből. Az állástalanná, majd hontalanná vált Pásztor Lajosnak, aki évek múltával olasz állampolgárságot kapott, a Vatikáni Titkos Levéltár nyújtott segítséget. XII. Pius pápa 1950 márciusában kinevezte a Levéltár állományába. Némileg ismerve a vatikáni levéltárban hagyományosan szívélyes levéltáros-kutató kapcsolatot, és tudva azt, hogy a levéltárosok jelentős része meg tudja ítélni, hogy melyik kutatóból lehetne jó levéltáros, meg merem kockáztatni, hogy Pásztor esetében a vatikáni illetékeseket legalább annyira vezette a jó utánpótlás megszervezése, mint a nehéz helyzetbe került kollégán való segítés gondolata. Nem egyházi személy létére ő lett a Szentszék első magyar alkalmazottja. Pásztor Lajos, aki mint kutató sokat dolgozott a vatikáni levéltár kutatótermében, kinevezésével kibontakozhatott mint levéltáros. Sok időt töltött a raktárakban, hogy áttekintése legyen nemcsak a nagyobb, rendszeresen kutatott levéltári fondokról, hanem a kisebb, kevésbé ismertekről is. Bár doktori disszertációja Mohács előtti magyar téma volt, mint vatikáni levéltáros az újkori fondok megismerését, majd ismertetését tartotta fontosnak. Számos guida-ja jelent meg, amelyek közül kiemelkedik a Guida delle Fonti deli 'Africa a sud del Sahara negli Archivi della Santa Sede e negli Archivi Ecclesiastici d'Itália (Zug, 1983) című kötet, amely olyan plasztikus képet ad nemcsak a vatikáni, hanem az itáliai egyházi levéltárakról is, hogy a Mohács utáni korszak külföldi kutatói, így a Hungarica-feltárók is ebből kaphatnak tájékoztatást egyébként alig ismert vatikáni levéltári fondokról. Pásztor Lajos működése nem korlátozódott a Vatikáni Levéltárra. 1968-tól ő lett a pápai (Gregoriana) egyetem egyháztörténeti karán zPápai Kúria története és a Levéltártan elnevezésű tanszékek vezetője, de ugyanebben a témakörben adott elő a Vatikáni Titkos Levéltár mellett működő Scuola Vaticana di Paleográfia, Diplomatica e Archivistica elnevezésű, felsőfokú jellegű intézetben is. Az előbbiben a Vatikáni Levéltárban kutatni szándékozók tájékoztatását, utóbbiban a Levéltár belső munkájában részt venni szándékozók képzését helyezte előtérbe.
