Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Pálmány Béla: A magyar törvényhozás levéltárának rövid története és mai tagolódása / 223–244. o.

236 Közlemények H) Törvényhozók Nemzeti Szövetsége (K 18) 1944-1945 0,02 ifin Interparlamentáris Unió Magyar Csoportja (K 604) 1918-1943 2,40 ifin Nemzetközi Parlamenti Kereskedelmi Konferencia Magyar Csoportja 1920-193 7. 0,40 ifin I) Országgyűlési Alkalmazottak Nyugdíjpótló és Segítő Egyesülete (K 514) 1939-1945 0,03 ifin J) Országgyűlési tisztviselők Sportklubja (K 515) 1935-1944 0,03 ifin K) Országházépítési Végrehajtó Bizottság (K 17) 1884-1906 0,65 ifm L) Nemzeti Tanács (K 440) 1918-1919 1,30 ifm Az Országgyűlési Levéltár tehát tartalmazza az 1861 és 1944 között eltelt polgári korszak kétkamarás törvényhozásának teljes testületi, elnöki és hivatali iratanyagát. Tagolódásának, tartalmának és történeti értékének részletesebb tárgyalása meghaladja a jelen kereteket. Az iratokat a Képviselőház irodájában 1865 és 1892 között sorszámosan, ezt követően 1944-ig tárgyi tételek szerint irattározták. A kutatást iktató, tárgymutató és sorkönyvek is elősegítik. A Főrendiház (1867-1919) 1910-ig sorszámosan, ezt követően tételek szerinti rendben irattározta iratait. A két világháború között 1927-től 1944-ig ülésező Felsőház iratai is teljes egészében megmaradtak és kutathatók. Állandó, ma is fennálló ügyviteli szükségessége miatt továbbra is országházi irattári őrizetben és kezelésben maradt néhány régi irategyüttes: 1) Az Országházépítési Végrehajtó Bizottság (1884-1906) iktatott iratai, eredeti tervrajzai, építési naplói, számlái, költségelszámolásai, anyagnyilvántartásai stb. A fond eredeti iktató- és mutatókönyvei (19 kötet) egy csomónyi töredék irattal együtt az Országos Levéltárba kerültek (K 17), ami nem szerencsés állapot. 2) A Magyar Országgyűlés Műszaki Hivatala iratai (1920-1990) különböző munkák iratait, tervrajzait, számláit tartalmazzák. A fenti két irategyüttes az 1950-1956 között a Minisztertanács alá rendelt országházi Műszaki osztály kezelésében maradt — tekintettel az épületen keletkezett háborús rongálások hosszú évtizedekig tartó helyreállítására és az állandó karbantartási feladatokra. Jelenleg ugyanezen okok miatt a Főmérnökség őrzi és használja ezen építészeti és műszaki iratokat. 3) Az országgyűlési tisztviselők és egyéb alkalmazottak kb. 1900-tól folyamatosan keletkezett, hiányosan megmaradt munkaviszonyt igazoló — azaz kinevezési, előléptetési, nyugdíjazási —okmányai, amelyeket a Képviselőház (Nemzetgyűlések) Számvevősége, illetve 1950 után az Országgyűlés Munkaügyi Osztálya vezetett, az Irattári és levéltári osztály kezelésében vannak. 4) Az Országgyűlés történetére vonatkozó iratok gyűjteménye (1918-1983) Apró Antal elnök utasítására, 1970-ben keletkezett a „25 év a Parlamentben" témában végzett feltáró iratgyüjtés eredményeként. Minthogy a kiemelt iratok származási helye ma már nem állapítható meg, az iratokat időrendbe sorolva együtt tartottuk. Megjegyzendő, hogy hivatalos neve ,.A Sopronba ideiglenesen áttelepült Országgyűlés" volt!