Levéltári Közlemények, 68. (1997)
Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Pálmány Béla: A magyar törvényhozás levéltárának rövid története és mai tagolódása / 223–244. o.
230 Közlemények lakást a józsefvárosi Országúton lévő „Luby-féle házban" a Képviselőház könyvtára, levéltára és pénztára célszerű elhelyezése végett. Ez az épület azonban nedves volt és hamarosan szűkké is vált. 16 Az 1870-ben elhunyt kitűnő tatai képviselő, Ghyczy Ignác gyermekei, apjuk emlékének megörökítése céljából, a Képviselőháznak ajándékozták a hagyaték részét képező 14 500 kötetes könyvtárat. A Horváth Mihály elnök és Pulszky Ágost titkár vezette új Könyvtári bizottság ideiglenesen a Sándor utcai palota társalgójában és ebédlőjében helyezte el a 7500 elfogadott kötetet, biztosítani kívánva a könyvtárhasználatot is. Okolicsányi levéltárnok, aki akkor már 3 éve kezelte a Ház könyvtárát is, arra hivatkozva, hogy hivatala másutt van elhelyezve, nem vállalta a nagy tömegben átvett könyvek jegyzékelését és az olvasók kiszolgálását, ezért 1873-ban lemondott könyvtárnoki állásáról, így szükségessé vált egy új, segédkönyvtárnoki állás rendszeresítése, ami az Országgyűlési Könyvtár létrehozását eredményezte. Mivel a gazdasági bizottság 1873 márciusában az ideiglenes országházi épületet szerkezeténél és gyenge építésénél fogva alkalmatlannak találta a könyvtár és levéltár elhelyezésére, a Képviselőház az Első Hazai Takarékpénztár telkén épülő házban bérelt ki helyiséget. A könyvtár önállósulásával a Pénztár és a Levéltár közel két évtizedig közös elhelyezéssel, de külön hivatali vezetéssel működött. 1 A Magyar Tudományos Akadémia javaslatára az 1870-es években sor került az Archívum Regni átalakítására az addig rendi jogokat biztosító fontos okmányok zárt őrzőhelyéből a kormányzati munkát és a történelmi kutatásokat is szolgáló, nyitott, tudományos intézménnyé. A Képviselőház 1871. január 20-án hozott határozatot a központi „állam-levéltár" megszervezéséről. Új törvény alkotását nem tartották szükségesnek, mivel az 1723. évi jogszabályt hatályosnak és megfelelőnek ítélték a jövőre nézve is. A Belügyminisztérium szakértői bizottságot nevezett ki a létesítendő állami intézmény létszámának és költségeinek a megállapítására és jelentésüket 1872 decemberében benyújtották a Képviselőháznak. A tudományos intézménnyé fejlesztett Országos Levéltár 1874-től működik. Átvette az Archívum Regni országgyűlési gyűjteményeit, továbbá a megszűnt magyar és erdélyi rendi kormányszervek és bíróságok iratait is. 18 A 72 évesen is munkálkodó Okolicsányi Antal 1888. március 15-én elhunyt. A képviselőházi Iroda következő levéltárnoka Szentimrey Kálmán volt képviselő 1888 és 1893 között viselte e tisztséget, majd az átszervezés után előlépett és az Elnöki Hivatalba osztották be szolgálattételre. 19 1894-ben átszervezték a Képviselőház hivatalát. Az Elnöki Hivatal, a Háznagyi Hivatal, a Gyorsiroda, a Napló szerkesztőség, a Könyvtári Hivatal és a Pénztári Hivatal mellett létrehozták az ún. Nagy Irodát, amely az iroda-főigazgató vezetésével az „ügydarabok kezelését végezte". A korábban önálló Levéltári Hivatalt tehát megszüntették, és 16 Uo. (napló) XI. köt. 238. orsz. ülés 1870. november 17. és 249. orsz. ülés 1870. december 12. és uo. Irományok 655. sz. iromány: Jelentés a Gazdasági Bizottság október 31-i üléséről. 1 Az 1872. évi september hó I-ére hirdetett Országgyűlés Képviselőházának naplója. Szerk.: NAGY IVÁN. II. köt. Buda, 1872. 56. orsz. ülés 1872. december 17. és 58. orsz. ülés 1872. december 19., \W.Az 1872. évi september hó l-ére hirdetett Országgyűlés Képviselőházának irományai. II. köt. Buda, 1873. 184. sz. iromány. 18 Uo. (napló) 55. orsz. ülés, 1872. december 16., iromány 179. w Magyarország tiszti czim- és névtára. 1888 és 1893 között kiadott évfolyamok. Bp., 1888-1893, A képviselőházi irodák személyzete c. alfejezetek adatai.
