Levéltári Közlemények, 68. (1997)
Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - Pálffy Géza: Várfeladók feletti ítélkezés a 16–17. századi Magyarországon : a magyar rendek hadügyi jogkörének kérdéséhez / 199–221. o.
216 Tanulmányok tabil, volt és annak képzeletbeli ingáját akár egy-egy meghatározó személyiség (például Thurzó Elek és Várday Pál helytartó vagy Nádasdy Tamás nádor) az egyik vagy a másik pólus felé lendíthette. 94 Mindez pedig — noha valóban különösen hangzik — a várfeladók feletti ítélkezés gyakorlatának alakulásában is megmutatkozott. 1552 nyarán közel egyidejűleg Bernardo de Áldana tábormester (maestre de campo), majd Nyáry Lőrinc főkapitány és naszádoskapitány-várnagya, Móré Gáspár Lippa, illetve Szolnok várait Jutatták" a törökök kezére. Áldana meg sem várva Ahmed pasa seregét, csúfosan elfutott, Nyáry és Móré pedig bő két heti ostrom után veszítette el a védelmére bízott erősséget. Hamarosan mindannyiukra keserves fogság, majd— az ellenség kezébe került Nyáryt kivéve — hosszas tárgyalás várt. 95 Mind a spanyol Áldana, mind a magyar Móré perét elfogatásukat, illetve beidézésüket, majd előzetesen tartott vizsgálatokat követően 96 1553-ban egyaránt Bécsben, a királyi palota tanácstermében {„in palatio seu arcé regia civitatis Viennae, in stuba seu vaporario, ubi consilia aulica ... celebrari sünt") kezdték meg. A várfeladások ügyét mindkét esetben az uralkodó által delegált különleges— lehetséges, hogy ugyanaz a — bíróság tárgyalta, melynek Móré perében két magyar (Tharnóczy András, korábban komáromi naszádos-, később kassai kapitány és a kövérségéről híres Tapolcsányi Tamás) és két osztrák (Leonhard Püchler és Kaspar von Nicklbrugg utriusque juris doctor) királyi tanácsosi címet viselő tagja {„commissarii regii seujudices delegaíi") volt. 9 ' A vádat mindkét perben ugyanaz a személy, a magyar királyság jogügy igazgatója, pókateleki Zomor János képviselte, akit Móré ügyében az ő gyakori elfoglaltsága miatt alkalmilag Baptista Pacheleb juris utriusque doctor királyi tanácsos és az Alsó-Ausztriai Kamara ügyésze („procurator Camerae Austriacae"), azaz az osztrák jogügy igazgató— aki több ízben volt a bécsi egyetem jogi fakultásának dékánja, 1544-ben pedig rektora 98 — 94 A kérdéskör számos aspektusára SZEKFŰ GYULA: Magyar történet. III. köt. Bp., 1935. 63-100. és BENDA KÁLMÁN: Habsburg-abszolutizmus és rendi ellenállás a XVI-XVII. században. Bp., 1976. 95 Áldana perére összefoglalóan: Bernardo de Áldana magyarországi hadjárata [1548-1552]. Közreadja: SZAKÁLY FERENC. Ford.: SCHOLZ LÁSZLÓ. Bp.. 1986. 30-32. és 251-257. (Bibliotheca Historica), SZÁNTÓ IMRE: Küzdelem a török terjeszkedés ellen Magyarországon. Az 1551-52. évi várháborúk Bp.. 1985 134135. és MÁRKI SÁNDOR: Aradvármegye es Arad szabad királyi város története. I. rész. A legrégibb időktől a török hódításig. Arad. 1892. 552-553. (Aradvármegye és Arad szabad királyi város monográphiája. Il/I. rész.); Móré peranyaga: „Processus in causa inter físcalem regni Hungáriáé ex una et Casparem More ex altéra parte vertente formatus." MOL E 211 MKA Lymbus (= E 211 Lymbus) Series II. Tétel 30. fol. 29-65. Vázlatos ismertetése: SZENDREI JÁNOS: Szolnok eleste 1552-ben. Egy szövegbeli rajzzal és egy melléklettel. HK, 2. (1889) 125-140. Vö. még RÁTH KÁROLY: Szolnok történetéhez. Győri Történelmi és Régészeti Füzetek, 3. (1865) 366-368.. ILLÉSY JÁNOS: Ujabb adat Szolnok 1552-ki ostromához. HK, 10. (1897) 11 l-l 13.. TAKÁTS SÁNDOR: A magyar gyalogság i. m. 156-157. és újabban SZÁNTÓ I.: i. m. 181-184. % Áldana esetében ezekre I. BARABÁS SAMU: Erdély történetére vonatkozó regesták 1551-1553. Negyedik és ötödik közlemény. TT, 1892. 282-283.: No. 240,, 286-287.: No. 256.. 287.: No. 359., 290.: No. 271. és 486.: No. 305. Érdemes megjegyeznünk, hogy a vizsgálat egyik biztosául felkért Báthory András tárnokmester és erdélyi vajda azzal utasította vissza az ebben való részvételt, hogy.a főtiszt spanyol és ö nem jártas az ilyen ügyek elintézésében' 7 . Uo. 290.: No. 271. 97 Tharnóczy 1545-1552 és 1555-1556 között viselt két tisztére: MOL E 211 Lymbus Series 11. Tétel 3. tol. 55-56. és AMK Collectio Schwartzenbachiana No. 1769. Tapolcsányira: BUDAI FERENTZ: Magyar Ország polgári históriájára való lexicon. a' XVI. századvégéig. III. köt. Nagyvárad. 1805. 381. GECSÉNY] LAJOS: AZ Edlasperg-ügy. A magyar kereskedők bécsi kapcsolatai a 16. század első felében.
