Levéltári Közlemények, 68. (1997)
Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - Pálffy Géza: Várfeladók feletti ítélkezés a 16–17. századi Magyarországon : a magyar rendek hadügyi jogkörének kérdéséhez / 199–221. o.
206 Tanulmányok A Pozsonyban összeült bíróság — nem hadbíróság (!) — a magyar országgyűlés különleges ügyek megtárgyalására egybehívott törvényszéke volt. Elnöki tisztét a magyar irodalomtörténetből ugyancsak jól ismert kisasszonyfáival Istvánffy Miklós nádori helytartó {locumtenens palatinalis regni Hungáriáé in judicialibus, másként propalatinus) töltötte be, míg bírótársai az ország prelátusai, bárói, királyi tanácsosai, ítélőmesterei és nemesei voltak („praelati, barones, consüiarii scilicet Suae Maiestatis magistrique prothonotarii et regni nobiles, sedis scilicet judiciariae praefati imperatoris et regis nostri jurati assessores nobiscum pro revidendis dominorum regnicolarum causis extraordinariis pro tribunali sedentes et constituti"), név szerint azonban az ítéletlevél nem sorolta fel őket. A vádat az uralkodó nevében Somogyi István királyi jogügy igazgató képviselte a három fogságban tartott főtiszt: Pethő Gergely egykori babócsai főkapitány, Végh Gergely babócsai és Balogh János újudvari fővajda ellen. Somogyi jogügyigazgató vádiratát Rudolf király azon vádlevelei — külön a babócsai, a kanizsai és a kiskomáromi magyarok számára— alapján állította össze, melyeket valószínűleg Thomas Müller a bécsi delegált német hadbíróság elnöke fogalmazott, majd az uralkodót a diétán képviselő Mátyás főherceg küldött meg neki. 42 Ebben Magyarország királya részletesen előadta Babócsa elvesztésének körülményeit, majd megállapította, hogy azt védői egyetlen napnyi lövetés után adták fel a töröknek, hozzájárulván ezáltal Kanizsa elestéhez. Mivel ily módon súlyosan megszegték esküjüket és kötelességüket, Rudolf arra kérte a rendeket, hogy az ország törvényei szerint Pethöt és társait igen nagy kárt okozó, szükségtelen és gyalázatos cselekedetük miatt másoknak példát mutatva ítélje fej- és jószágvesztésre. 3 A királyi jogügy igazgató Pethöt és Véghet Babócsa elhamarkodott feladása miatt az uralkodónak letett esküjük megszegésével {„immemores fidei, fidelitatis et sacramenti militiae"), Balogh fővajdát pedig az újudvari palánk üresen hagyásával, majd Kanizsa feladásában való részvétellel, azaz szintén esküjének megsértésével {„immemor fidei et fidelitatis Sacrae Caesareae et Regiae Maiestatis et Sacra eius Regio Diademati debitae") vádolta. Mindezekért mindhármukra a várfeladók ellen korábban hozott országgyűlési határozatokban kimondott büntetést kérte. Konkrét törvénycikkekre ugyan nem hivatkozott— erre azonban a jogtudó bírák előtt nem is volt szükség—•, hiszen azok jól ismervén a Corpus Jurist, azonnal fellapozhatták a kérdésben legutóbb hozott 1556. évi 46. artikulust, mely a következőket mondta k\:„a hűségükre és gondozásukra bízott váraknak és más erősségeknek eláruló it és elhagyóit az urak — akármi rendűek is legyenek azok — bárhol szabadon elfoghassák és letartóztathassák. Továbbá ezeket a királyi felség minden kegyelem nélkül a korábbi országgyűlések végzései szerint ... büntes42 Uo. Exp. 1601. März No. 187. Ibi. 54-56. Vö. a kanizsaiaké: Uo. tol. 35-37.. a kiskomáromiaké pedig: tol. 66-67. ' „Also würdet auch von hochstgedachter Kaiserlichen Maiestät etc. wegen an die getrewen Standi begeri. dieselben wollte, was hierauß dem Kunigreich Vngern vnnd denen anrainenden Landen für schaden beschehen. der suchen wichtigkait nach, erwögen, vnnd Zu handthabimg der gottlichen gerecht igkait. nach Inhalat des Khünigreichs Vngern wolhergebrachten Löblichen Constitutionen vnnd Statuten wider benenten Oberhaubtman. seine vndergehabte Ober- vnnd vnder Weijda vnnd gemaine Beuelchs vnnd KriegsLeiitt wegen der hochschädtlichen. auch vnnottwendigen vnnd schändtlichen Auffgebung dieses gränicz hatiß Babotscha, Zuerkennen, vnnd andern Zum Exempt vnd Abscheuch an Ehr vnd guet, Leib vnnd Leeben Zubestraffen. "