Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - Pálffy Géza: Várfeladók feletti ítélkezés a 16–17. századi Magyarországon : a magyar rendek hadügyi jogkörének kérdéséhez / 199–221. o.

Pálffy Géza: Vár feladók feletti ítélkezés a 16-17. századi Magyarországon 201 múlva, 1600 késő nyarán is, amikor Ibrahim nagyvezír a Szigetvár környékén egyesült török csapatokat megindította Kanizsa és a környező végvárak elfoglalására. Babócsa megszállását Mehmed kihája kapta feladatul, aki előhadával a közeli Istvándi falu határában fekvő táborból augusztus 31-én— mintegy 10-12 000 fővel

8

— a vár ostromára vonult. Rohamra azonban nem került sor, mert— miután az oszmán tüzérek a vár körülzárását követően szeptember 3-án egy napig szakadatlanul lőtték azt — annak magyar és német védői, lstvánffy Miklós históriájának szavaival élve, az ellenség óriási erejétől megrémültén, „korai félelemből" {„intempesiivo metu") rákényszerítették kapitányaikat a törökkel való tárgyalásra, majd a vár szabad elvonulás feltételével történő feladására. Pedig maga Pethő főkapitány— úgy tűnik— a végsőkig való kitartásra készült. Miután augusztus 30-án végrendelkezett,

10 külön levélben búcsúzott el rokonaitól." A végváriak végül szeptember 4-én hagyták el Babócsát.

12 S noha a törökök „az ő régi szokások és módok szerént az hiteket [általában] nem tárták meg"

13

, ekkor mégis bántatlanul távozhattak az őrség tagjai. Az időközben megérkezett nagyvezír csupán Pethő főkapitányt és néhány német tiszttársát vette őrizetbe, Kanizsa vára alatt azonban őket is szabadon bocsátotta.

14 A későbbi események ismeretében aligha kétséges, Babócsa elhamarkodott feladása végül hozzájárult Kanizsa és ezáltal az egész hozzá tartozó végvidék elvesztéséhez. Ha 5143. (1983-ban készült mikro fi Immásolata hozzáférhető az Országos Széchényi Könyvtár mikro fi lmtárában. Rendezetlen anyag.) Magára Pethöre és munkájára: MORVÁI ISTVÁN: Gersei Pethő Gergely élete és krónikája. Bp.. 1912.; MARGAL1TS EDE: Pethő Gergely és Ratkay György. Horvát-magyar történetírók. Katholikus Szemle. 11. (1897) 300-305.: SzÁSZ BÉLA: Pethő Gergely krónikájának kiadója. Magyar Könyvszemle, 20. (1912) 219-223., SZELESTEI N. LÁSZLÓ: Pázmány Péter levele Pethő Gergelyhez. Irodalomtörténeti Közlemények, 93. (1989) 438. és legújabban NAGY LEVENTE: A költő Zrínyi Miklós és Pethő Gergely ,, Rövid magyar krónikája ". Irodalomtörténeti Közlemények, 101. (1997) Sajtó alatt. * A korabeli kémjelentések kis túlzással 15-20 000 főről beszéltek. ÖStA KA Aktén des Wiener Hofkriegsrates (= HKR Aktén) Exp. 1601. Marz No. 187. fol. 41. l> A német katonák vallomása szerint mintegy 160 ágyúlövés dördült el ez idő alatt. Uo. fol. 52-53. Ezzel szemben lstvánffy— valószínűleg tévesen— a vár három napos lövetéséröl beszél. ISTHVANFI, N.: i. m. 763 10 „Ez mastani hadakozó vvdeoben. kevvaltkeppen hogíj az elensegh Babochath akaria megh Zallanij, kijben halálomnál eggiebeth nem reméllek ..." tett végrendeletet. MOL E 148 MKA Neo-regestrata acta (= E 148 Neo-reg. acta) Fasc. 205. No. 20. (Az iratot 1959-ben Jugoszláviának adták át. mikrofilmen azonban napjainkban is kutatható a MOL-ban: Mikrofilmtár 5088. sz. tekercs.) " „en imar towab azen eletemeth soha nem remeilem, hanem Isten hozatok... ; en nem twdom. Irhatoké Valaha teobeth kegyelmednek awagij nem ..." MOL P 235 Pethő cs. It. Miscellanea(= Mise.)No. 716. 12 A korabeli források egybehangzóan ezt a napot adják meg a vár elestének. L. az alább részletesen idézett iratokat. A történeti kronológia az eseményt rossz időpontra (augusztus végére) datálj a Magyarország történeti kronológiája i. m. 421. ' Gr. Illésházy István nádor följegyzései 1592-1603. és Hídvégi Mikó Ferencz históriája 1594-1613. Bíró Sámuel folytatásával. Közli: KAZINCZY GÁBOR. Pest, 1863. 14. (Monumenta Hungáriáé Historica /= MHH/ II. Scriptores VII.) Babócsa elestére I. Uo. 83. 14 Babócsa elfoglalására 1. ISTHVANFY, N.: i. m. 763. és CERWINKA. GÜNTHER: Die Eroberung der Festung Kanizsa durch die Türkén lm Jahre 1600. Innerösterreich 1564-1619. lm Auftrag der Steiermárkischen Landesregierung herausgegeben im Zusammenhang mit der Ausstellung „Graz als Residenz — Innerösterreich 1564-1619". Redigiert von ALEXANDER NOVOTNY und BERTHOLD SUTTER. Graz, o. J. 416— 417. (Joannea. Publikationen des Steiermárkischen Landesmuseums und der Steiermárkischen Landesbibliothek. Bd. III.)