Levéltári Közlemények, 68. (1997)
Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - Kenyeres István: Egy nagybirtok igazgatása és gazdálkodása a 16. században : a trencséni várbirtok 1543 és 1564 között / 99–142. o.
] 04 Tanulmányok csennél együtt zálogba kapta Bán mezővárost és tartozékait is. A báni uradalmat tehát hozzácsatolták Trencsénhez, de csak ideiglenes jelleggel. A trencséni vár Széchy Margitnak való átadását végző biztosoknak az uralkodó meghagyta, hogy csatolják Bánt és tartozékait Trencsénhez, de az új birtokos külön számadási kötelezettséggel tartozik erről a birtokról. 17 Az 1564-es urbáriumban szerepel Bán oppidum és tartozékai: Brezolup és Prusz, de az összeírást készítő meg is jegyezte, hogy ez a két helység saját jogán Bánhoz, és nem Trencsénhez tartozik. 18 A fentiek alapján 1439 és 1596 közötti másfél században az alábbiak szerint alakult a birtokhoz tartozó települések és adózó porták száma:' 9 Ev 1439 1493 1532 1549 1564 1596 Helység 31 27 23 32 38 37 Porta 279,5 289 345,5 206 Amit lényeges kiemelnünk, az a kamarai igazgatás idejére tehető tudatos birtokgyarapító politika, melynek következtében a birtokhoz visszacsatolták a korábban elveszett településeket, illetve újabb uradalmakat is a birtokhoz kapcsoltak (Szucsa, Bán). Most vessük össze adatainkat más birtokokéval, így reálisabb képet nyerhetünk arról, hogy országos szinten valójában mekkora is volt a trencséni uradalom. Az első összevetésben a királyi kézbe került uradalmat (1549) hasonlíthatjuk össze az ugyanazon időszakban szintén uralkodói tulajdonban vagy kezelésben lévő uradalmakkal. 20 Az összehasonlítás alapjául itt leginkább az adózó porták száma szolgálhat, eszerint a 16. század közepi királyi birtokok nagyságának sorrendje az alábbiak szerint alakul: 1. Zólyom (23 helység /= h./, 471,5 porta /= p./), 2. Gyula (47 h.. 464 p.), 3. Munkács (51 h., 463.5 p.), 4. Óvár (17 h., 357 p.), 5. Pozsony (24 h., 314,5 p.), 6. Trencsén (26 h., 257 p.), 7. Zólyomlipcse (22 h., 245 p.), 8. Huszt (9 h., 202,5 p.), 9. Eger (23 h., 169 p.), 10. Árva (21 h., 139 p.), 11. Komárom (10 h., 135 p.), 12. Végles (7 h., 117,5 p.), 13. Sáros (9 h., 91 p.), 14. Veszprém (16 h., 77,5 p.). Az adózó porták és a birtokhoz tartozó helységek száma alapján azonban nem lehet kizárólagos „erősorrendet" felállítani, lényegesek voltak a földrajzi viszonyok, valamint az, hogy az adott birtok milyen távolságban feküdt a török-magyar határzónától. A sorrend szerint a trencséni uradalom valahol a „középmezőnyben" helyezkedik el, többek között Zólyom és Gyula mögött, azonban Eger, Komárom és Veszprém előtt. (Ez utóbbi birtokok esetében nyilvánvalóan a török közelségével is magyarázható az alacsony portaszám.) Most vessük össze adatainkat más, nem csak királyi kézen lévő uradalmakkal. Erre jól használhatóak Demkó Kálmán adatai: az Alsó- és Felső-Magyarországon fekvő, általa felsorolt 20 uradalomhoz tartozó helységek, porták számát, valamint a birtokok kiterjedését tekintve Trencsén uradalma igen előkelő helyen található, Eger, Murány, Diósgyőr 17 MOL MKA E 136 Diversae instructiones (= Div. instr.) Fasc. 1. No. 11. A trencséni birtok 1564. évi átadására 1.: KENYERES, 1995. 18-21. 18 MOL MKA E 156 U. et C. Fasc. 99. No. 23. 19 Források: FEKETE NAGY A. i. m. 80-81.; Podmaniczky Okit. II. kőt. 458^159., 461^64., 470.MAKSAY F.: i. m. 1990. II. köt. 796-810.; MOL MKA E 156 U. et C. Fasc. 99. No. 23; DEMKÓ KÁLMÁN: Felsőmagyarországi várak és várbirtokok a XVI. században. Hadtörténelmi Közlemények (= HK), 27. (1914) 583-584. KOHUTOVÁ, MARIA: Demograficky a sidlistny obraz Západneho Slovenska. Bratislava, 1990.124-125. 20 Adatok: MAKSAYF.: i. m. passim.
