Levéltári Közlemények, 67. (1996)

Levéltári Közlemények, 67. (1996) 1–2. - Kállay István: A bécsi Commissio mixta in civitatensibus / 61–67. o.

KÁLLAY ISTVÁN A BÉCSI COMMISSIO MIXTA IN CIVITATENSIBUS THE "COMMISSIO MIXTA IN CIVITATENSIBUS" OF VIENNA: Royal free boroughs were not only crown estates and economic units, but, like the counties, medium-level administration organs, too. The establishment of the Royal Council of Governor-General of Hungary broke the exclusive authority of the Royal Hungarian Treasury. The situation became more complex when the Royal Hungarian Chancellery declared its intentions to take part in the control of free boroughs, too. To reduce this confusion, the Vienna Royal Treasury and the Royal Hungarian Chancellery called a joint committee into existence. It was called the , Commissio mixta in civitatensibus". The author of this publication examines the circumstances of establishment of this committee, explains its objectives and sphere of authority, and summarizes the most important events of its history, which made the "Commissio mixta in civitatensibus" an influential supervisory organ of the royal free boroughs. A magyar szabad királyi város nemcsak királyi jószág és gazdálkodó egység, hanem — a megyékhez hasonlóan — középfokú igazgatási szerv is volt. így 1724-ben, a Magyar Királyi Helytartótanács felállításakor, a törvényhatóságok felügyelete, a gazdálkodás, az oktatásügy, az egészségügy, az alapítványok, az egyházak ellenőrzése szempontjából ennek a fennhatósága alá került, amivel a Magyar Királyi Kamara addigi kizárólagos uralma megdőlt. A Helytartótanács a katonai terhek igazságos elosztása, pontos számadások vezetése céljából a hadi- és háziszámadások ellenőrzését is megkapta, mégis azzal korlátozva, hogy a városi háziszámadások felülvizsgálatánál két kamarai küldött is legyen jelen. A Kamara azután az itt nyert értesülések alapján intézkedhetett városi gazdasági ügyekben.

1 A Helytartótanács területi szervei, a tartománybiztosságok szerint osztotta be a szabad királyi városokat. Ennek ellenére az új kormányszék csak nehezen tudott a sok városi számadás felett úrrá lenni, valamint a Kamara sem hagyta annyiban jogai csorbítását, illetve elvesztését. Ezért 1730-ban az uralkodó a háziszámadások felülvizsgálatát újból a Kamara hatáskörébe utalta, a hadiadó-számadásokat hagyva meg a Helytartótanácsnak. Ez azonban nem ment simán. 1730 márciusában a Kamara, októberében a Helytartótanács kérte, az 1724. szeptember 12-iki leiratnak megfelelően, a városi számadásokat.

2 A vita végére az 1733. évi királyi rendelet tett pontot. E szerint a szabad királyi városok közigazgatási és országos biztossági ügyekben (katonaállítás, hadellátás polgári részről) a Helytartótanácson, gazdasági és pénzügyekben a Kamarán keresztül kapják meg a hozzájuk intézett királyi rendelkezéseket. A városok jelentéseiket közigazgatási (in politicis) ügyekben a Helytartótanácshoz, gazdasági ügyekben (in oeconomicis) a Kamarához terjesztették fel.

3 1 Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában. Bp., 1972. (a továbbiakban: Kállay 1972.) 18. 2 Fallenbüchl Zoltán: Az újkori államigazgatás kezdetei Székesfehérvárott. Székesfehérvár Évszázadai 4. Székesfehérvár, 1979. 37., Székesfehérrvár Város Levéltára (a továbbiakban: SzVL). Protocollum sessionale 1726. nov. 8., 1730. márc, 31., okt. 17., Nagy István: A magyar kamara 1686—1848. Bp., 1971. (a továbbiakban: Nagy István 1971.) 92. 3 Protocollum sessionale 1733. ápr. 4., Jászai Pál: A sz. kir. városok és polgárainak törvényes igazi. Magyaróvár, 1839. 104.; Nagy István 1971. 92.