Levéltári Közlemények, 67. (1996)
Levéltári Közlemények, 67. (1996) 1–2. - IRODALOM - Kis Péter: Scripta manent. Ünnepi tanulmányok a 60. életévét betöltött Gerics József professzor tiszteletére. Szerk.: Draskóczy István. Bp., 1994. / 170–172. o.
170 Irodalom összefüggések megértését. Néhány példával illusztrálva: Az 1918—1920 közötti, egymást viharos gyorsasággal követő események ellentétes előjelű politikai tisztogatásokat eredményeztek. 1919. július 2-án Kun Béla külügyi népbiztos körrendeletben közli azon tisztviselők névsorát, akiket az alig néhány hónapja megszervezett apparátusból eltávolít (36—37. sz. irat). Két hónappal később, 1919. szeptember 5-én Drasche-Lázár Alfréd, a Külügyminisztérium vezetésével megbízott államtitkár rendeletet ad ki igazoló fegyelmi bizottság felállításáról (290. sz. irat). A felülvizsgálat eredményéről — mindenekelőtt jónéhány, a kommün alatt szerepet vállaló magasabb állású tisztviselő eltávolításáról — Teleki Pál külügyminiszter 1920. július 30-án tesz előterjesztést a Kormányzóhoz (291. sz. irat). A Kun Béla-féle tisztogatást a szerző az első fejezet, ,1.1. A szolgálat kiépülése, struktúrája, annak változása, belső munkamegosztás, személyi állomány" című alfejezet ,,I. 1. d. Személyi állomány, mentalitás" című tematikai csoportjába sorolja (s utána rögtön egy 1938-as irat következik a minisztérium római katolikus, nős tisztviselőiről!), míg a vele — szerintünk — szorosabban összefüggő másik két dokumentumot a kötet végére, a negyedik fejezet, ,IV. 5. A rendszerváltozások következményei" című alfejezetbe teszi. Különös, hogy az időrend egyes esetekben még a tematikai csoportokon belül sem érvényesül (pl.: 15., 16. és 17. sz. irat, illetve 179., 180., 181. és 182. sz. irat). A 180. sz. irat Berinkey Dénes miniszterelnök 1919. január 5-én kelt átirata a Külügyminisztériumhoz a kinevezésekkel kapcsolatos hatásköri és formai kérdésekről. Ezt a fontos dokumentumot a szerző nem az 1. szám alatt található 1918. évi V. néptörvény után közli, hanem a harmadik fejezet, ,111. 1. A minisztériumba való kerülés útjai, kinevezés, áthelyezés, előléptetés, címadományozás, rendelkezési állományba vétel" című alfejezetben, egy 1920. XI. hó 21-i és egy 1920. VI. hó 12-i keltezésű dokumentum közé helyezve. A példákat még hosszan lehetne sorolni, de talán ennyi is elég annak érzékeltetésére, hogy vagy egy szigorú időrend érvényesítése, vagy legalábbis kevesebb fejezet és tematikai csoport és azokon belül az időrend érvényesítése világosabb szerkezetet eredményezett volna. Feltétlen tiszteletet és elismerést érdemel viszont a kötet függelékében található adattár, mely egyrészt a két háború között működött magyar követségek és konzulátusok legfontosabb adatait (létesítés, jogállás, vezetők), valamint a külügyi szolgálat fontosabb tisztviselőinek (vezető állású diplomaták, a konzulátusi képviseletek irányítói, végül a Külügyminisztérium osztályfőnökeinek, illetve ennél magasabb beosztású vezetőinek) szakmai életútjára vonatkozó adatokat tartalmazza. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy az egyes dokumentumokhoz kapcsolódó jegyzetek is bőségesen ontják az alacsonyabb beosztású tisztviselőkre vonatkozó adatokat, érzékelhetjük azt a két és fél évtizedes célratörő, szívós munkát, amelyet Pritz Pál a magyar külügyi szolgálat történetének feldolgozása érdekében eddig végzett. Műve nem csupán a levéltárosoknak és történészeknek, de a diplomáciai pályára készülőknek is minden bizonnyal nélkülözhetetlen kézikönyve lesz. Nagy Ferenc—G. Vass István SCRIPTA MANENT Ünnepi tanulmányok a 60. életévét betöltött Gerics József professzor tiszteletére Szerkesztette: DRASKÓCZY ISTVÁN Budapest, 1994. 266 p. Hosszú időre visszatekintő szép hagyomány, hogy tudósokat életük jeles alkalmain kollégáik az ünnepi alkalomra írott tanulmányokból összeállított emlékkönyvvel köszöntik. Ge-