Levéltári Közlemények, 67. (1996)
Levéltári Közlemények, 67. (1996) 1–2. - IRODALOM - G. Vass István: Die Bestände des Sächsischen Hauptstaatsarchivs und seiner Außenstellen Bautzen, Chemnitz und Freiberg. Band 1.: Die Bestände des Sächsischen Hauptstaatsarchivs. Bearbeitet von Bärbel Förster, Reiner Groß und Michael Merchel. Leipzig, 1994. / 164–168. o.
166 Irodalom abban, hogy az azóta begyűjtött levéltári anyag — többek között a drezdai körzeti párt- és állami szervek 1990—1993 között átvett iratanyaga — adatait is tartalmazza. De lényegesen eltér a levéltári anyag tagolásában, a kiadvány szerkezetében is. A múlt században és a század első felében a levéltár anyagát 16 osztályba sorolták. Ezen csak az NDK központi fondnyilvántartási utasításának 1963-ban történt kiadása után változtattak, amikoris valamennyi fondot besorolták a központilag előírt feudalizmus-kapitalizmus-szocializmus osztályok valamelyikébe. 1990 után ezt mindenképpen elvetendőnek ítélték, s a levéltári anyag tagolása legfőbb alapjává a jelenlegi Szász Köztársaság területi-állami fejlődésének legfontosabb fordulópontjait tették meg (a Wettin uralkodóház két ágra szakadása 1485-ben; az 1831/1832-es alkotmány; a II. világháború vége, s ezzel a Német Birodalom megszűnése, Németország megszállása; a szász tartományi önállóság 1952-ben történt megszűnése és a terület betagolódása a Német Demokratikus Köztársaság centralizált államába; végül 1990 októbere, a német újraegyesítés), illetve külön osztályokba sorolták ezen túlmenően a nem állami fondképzők bizonyos csoportjait is. így jelenleg a levéltár anyagát kilenc osztályba sorolják: I. A Wettinek udvari és központi kormányzata 1485-ig; II. Az Albrechti Szász Hercegség/Választófej elemség/Királyság (1485—1831); III. Szász Királyság és Köztársaság (1831—1945); IV. Szász katonai hatóságok és a szász hadsereg (XVII. sz. vége — 1933); V Szász Tartomány (1945-1952); VI. Drezda körzet (1952-1990); VII. Gazdaság; VIII. Nem állami levéltári anyag; IX. Gyűjtemények. Anélkül, hogy az egyes osztályok részletesebb ismertetésébe bocsátkoznánk, mindenképpen szükséges néhány megjegyzés. A katonai hatóságok és az 1682-ben megszervezett és 1918-ig működött önálló szász állandó hadsereg alakulatai iratanyagának a kormányzat egészéből kiszakított külön osztályba sorolását mindenekelőtt az indokolta, hogy ezen szervek az alkotmányos változások közepette is nagyfokú állandóságot mutattak, s így a korszakok szerinti tagolás szinte lehetetlen. (Hasonló megoldást követett korábban a Bajor és a Stuttgarti Állami Főlevéltár is.) Ezt az iratanyagot egyébként — sok más levéltári anyaggal együtt — 1945-ben hadizsákmányként a Szovjetunióba szállították, majd 1956-ban visszaadták az NDK-nak, s a Német Néphadsereg archívumában helyezték el. Ez a levéltári anyag is csak 1990 után került ismét az 1834-es alapító okiratban meghatározott helyére. A gazdasági szervek osztályában (VII.) először az álamosítás előtti különböző testületek és egyesületek (a kereskedelmi és iparkamarák, egyesülések, szövetségek), illetve a szocialista gazdaság irányító szervei (népi tulajdonú üzemek főigazgatósága, népi kombinátok stb.) iratanyagát mutatják be, majd az egyes vállalatok, üzemek, kereskedelmi cégek, pénzintézetek iratanyaga következik gazdasági ágankénti tagolásban. A bevezető külön is kiemeli a gazdasági iratanyag jelentőségét. E szerint az államosításokat követő, majd az 1990 utáni szisztematikus és lelkiismeretes anyagbegyűjtés eredményeként sajátos levéltári együttes keletkezett, amely Németország két évszázadon keresztül vezető gazdasági régiójának gazdaság- és társadalomtörténetét az ipari forradalomtól a szocialista tervgazdaság végéig egyedülálló módon dokumentálja. (Zárójelben mégis ide kívánkozik az a megjegyzés, hogy a vállalati iratanyagnak a fondjegyzékben tükröződő jelenlegi tagoltsága és tartalmi feltártsága, illetve mennyiségi adatai egyelőre kevéssé támasztják alá ezt a megállapítást.) Nem állami levéltári anyag (VIII.) címszó alá — noha nyilvánvalóan az előző osztályban is található „nem állami" levéltári anyag — a fondjegyzék szerkesztői keletkezési idejüktől függetlenül egyrészt a pártok, szervezetek, szövetségek, egyesületek, másrészt a családok és személyek, harmadrészt pedig a városok, községek és vallási intézmények levéltári anyagait sorolták. Itt ismertetik tehát a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt töredékesen fennmaradt iratanyagát, és itt ismertetik a Német Szocialista Egységpárt, illetve elődpártja (KPD, SPD) szász tartományi, majd drezdai körzeti, járási, városi és városi kerületi, helyi és alapszervezeti szerveinek iratanyagait.
